Ötven éves a vértesszőlősi régészeti bemutatóhely

Budapest – A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi régészeti bemutatóhelyén gazdag programkínálat várja a látogatókat a szombati Samu-napon, amikor a kiállítás megnyitásának 50. évfordulójára és a leletegyüttes kutatójának, Vértes László halálának 50. évfordulójáról is megemlékeznek.

A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az egyedülálló régészeti lelet előkerülésének évfordulóját már negyedik alkalommal ünnepelik a település lakói és a helyszínre látogatók. Az idei alkalom különlegességét az adja, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968-ban nyitotta meg kapuit az előember telephelyét eredeti környezetében bemutató szabadtéri kiállítóhely.

A Samu-napon gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak. Kiderül, hogy ki volt Sámuel és hány éves is valójában, valamint hol és hogyan élt, kik voltak a társai, milyen volt a lakhelye, vagy a környezete.

A vértesszőlősi őskőkori lelőhely az ásatást végző Vértes László ötven évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig tartó gondos feltárása során dokumentált kilenc kultúrréteg százezernyi pattintott kőeszköze, számtalan állatcsont és -fog maradványa, valamint az ugyanitt előkerült emberi tarkócsont és a tejfog-töredékek a mai napig fontos lelőhellyé tették a helyszínt.

Vértes László formális egyetemi képzés nélkül végzett a maga korában világszínvonalú ásatásokat és készített a mai napig jól használható tudományos feldolgozásokat. A közönség számára két ismeretterjesztő könyve, az Istállós-kői barlang feltárását ismertető Medveemberek krónikája és a vértesszőlősi ásatások ihlette, Kavicsösvény című kötet nyomán vált ismertté.

-MTI-