Ötkarikás játékok: világexpó

Akt.:
Elmondták, hogy miért lenne jó egy budapesti olimpia
Elmondták, hogy miért lenne jó egy budapesti olimpia - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Társadalmi párbeszéd az olimpiáért címmel szakmai konferenciát tartottak a Miskolci Egyetemen.


Az esemény előzménye tavaly decemberre nyúlik vissza. Akkor fogadta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az úgynevezett gazdaságos olimpiák programját, az Agenda 2020-at.

A NOB reformja

Az ötkarikás körökben a kezdeményezést forradalmi változásnak, történelmi reformnak tartják, ugyanis ennek meghirdetése nélkül a kicsiknek (…és ebbe a földrajzi–gazdasági–politikai kategóriába tartozik Magyarország és Budapest) soha nem lehetne esélye arra, hogy valamikor otthont adjanak a játékoknak. A meghirdetett elvek szépek, jól hangzanak és egyenesen támogatásra méltóak: a magyar olimpia akkor nyerheti el a társadalom támogatását, ha segíti a gazdaság felzárkózását, az életszínvonal emelkedését és ha kiderül, hogy hazánk profitál a rendezésből. Erről beszélt megnyitójában Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs igazgatója, majd dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere röviden kifejtette:

– Tíz magyarból ma hat támogatja az olimpiát, vagyis nagyon erős a nemzeti konszenzus. A rendezés világraszóló vállalkozás, de felvetődik: akarjuk-e, és elegendő-e hozzá a gazdasági potenciálunk, továbbá kapunk-e rá esélyt.

Az ötkarikás viadal pártokon felüli ügy, ennek jegyében beszélt dr. Varga László, az MSZP miskolci országgyűlési képviselője, majd a sportszakemberek vették át a főszerepet, elvégre rájuk tartozik az, hogy ismereteikkel és tudásukkal meggyőzzék a polgárokat (ez ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapvető elvárása).

Az emberiséget szolgálja

Dr. Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója a testkultúra eszmeiségéről, filozófiájáról beszélt:

– A sport gyakorlása, művelése alapvető emberi jog. Nemtől, politikai hovatartozástól, kultúrától, vallástól független globális rendszer, amelynek üzenete mindenkihez eljut. Az olimpia világ­expó, 10.500 szereplő megmérettetése, de az egész emberiséget szolgálja, mert nevelési eszköz, a földkerekség jelenét és jövőjét befolyásoló esemény. A szlovákiai Poprád is kandidált a téli játékokra, mert kiszámolta, hogy a befektetés messze felülmúlná a ráfordítás összegét, így máris eljutottunk a gazdasági kérdésekhez: az olimpia infrastrukturális győzelem, beruházási, fejlesztési és környezetvédelmi katalizátor.

A kandidálási folyamat jelentősen megváltozott a korábbiakhoz képest. A lépcsőfokok így festenek: jelentkezési, pályázati és meghívásos szakasz, vagyis ezeket kell átugrani ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerüljön egy város (és a mögötte álló ország). Kicsit erős volt a rendezés elnyerésével kapcsolatos londoni hasonlat (persze ez dr. Nagy Zsigmondtól, tisztségéből eredően megbocsájtható), s ez így szólt: az angol világváros eddig háromszor rendezett olimpiát és mindhármat első pályázatára elnyerte, azaz, miért ne… Az előadó ezt követően a korábbi kandidálókkal kapcsolatos pénzügyi számításokkal érvelt, majd kijelentette:

– Ha nem pályázunk, nem is győzhetünk, egy versenyt ugyanis csak az nyerhet meg, aki azon elindul – mondta az előadó.

Presztízsolimpiák

A magyarországi (budapesti) olimpiával kapcsolatos érvek és ellenérvek a társadalmi szándékon túl a gazdasági kérdéseken állhatnak, vagy bukhatnak – ezt világította meg dr. Bienerth Gusztáv, a Roland Berger tanácsadó cég elnöke.

– Tizenhárom éve dolgozunk ezen a kérdésen. Természetesen nem vehettük, vehetjük fel a versenyt Tokióval, Londonnal, Pekinggel, vagy Rio de Janeiróval, de ezek a városok presztízsolimpiát rendeztek és rendeznek, ez pedig zsákutca. Magyarország eddig hatszor jelentkezett erre a nagyon kemény versenyre, de vajon megéri-e pályázni?

A gazdasági szakember az utóbbi kérdésre a nagyon élvezetes és hosszas előadásának végén egyértelmű igennel felelt, sőt egyenesen meghökkentő megállapítást is tett:

– Magyarországi-budapesti olimpia nincs Miskolc és más hazai nagyvárosok nélkül.

– Kolodzey Tamás –

 

Olimpiai bajnokok mondták

Kósz Zoltán vízilabdázó: ­„Fantasztikus élmény lenne, ha a magyar sportolók itthon szerepelhetnének és itt állhatnának a dobogó legfelső fokára.”Martinek János öttusázó: „Amikor Szöulban bajnok lettem, alig vártam, hogy hazaérjek, pedig kint is egyfolytában ünnepeltek. Budapesten azonban egy ország ünnepelné kedvenceit.”

Dr. Steinmetz Barnabás vízilabdázó: „A gazdasági és egyéb kérdésekkel nem foglalkozom, csak sportszakmai oldalról közelítek a kérdéshez, a rendezésből minden szempontból csak profitálhatnánk.”

Gercsák Szabina cselgáncsozó (ifjúsági aranyérmes): „Nagyon örülnék a 2024-es budapesti olimpiának, hiszen ekkor védhetném meg a 2020-as, tokiói játékokon általam majd megszerzésre kerülő aranyérmemet”.



Sporthírek






hirdetés