Orvosság csaláncsípésre

Vízparton gyakori
Vízparton gyakori - © Fotó: ÉM
Borsod-Abaúj-Zemplén – Bőrrel érintkezve mindkettő ugyanolyan égető, maró fájdalmat okoz.

A csalán az egész világon elterjedt gyógyhatású, de mégis gyomként számon tartott növény. Ha a bőrünkhöz ér égető, csípő fájdalmat érzünk, amit aztán a csalánkiütés követ.

Gyorssegély a csaláncsípésre!

A nálunk elterjedt két faja, az árvacsalán (apró csalán, égető csalán), amely leginkább gyomos helyeken, kertekben, utak mentén, nádasokban található és a nagy csalán (csípős csalán), amely erdőszélen, patakparton fordul elő, mert a nedves környezetet kedveli. A két növényfaj könnyen összetéveszthető, de bárhogyan is, bőrrel érintkezve mindkettő ugyanolyan égető, maró fájdalmat okoz. A leveleken és a száron található mirigyszőrök váladéka gyulladáskeltő anyagot tartalmaz, és ha ezek a bőrhöz érnek, akkor a „csalánkiütés” néven ismert bőrbetegséget okozzák.

Házi praktikák

Amennyiben a bőrünkhöz csalán ér, tegyünk egy pamut vattakorongra alkoholt és ­dörzsöljük be vele a fájdalmas bőrfelületet. Addig folytassuk a bedörzsölést, ameddig meg nem szűnik a szúró, égető fájdalom.

Az évelő réti lórom élő­helye megegyezik a csalánéval, ezért csaláncsípés esetén az „ellenszer” is a közelben van. A réti lórom leveleit a levélnyéllel együtt zúzzuk össze, és dörzsöljük be vele a csalán csípte bőrt. Hamarosan enyhülni fognak a kellemetlen tünetek. Keverjük össze a szódabikarbónát vízzel úgy, hogy az állaga krémszerű legyen. Kenjünk belőle a fájó felületre.

– edenkert.hu –