Őrült tempóban támogatja a kormány az ész nélküli lakásvásárlást

Akt.:
Illusztráció - Őrült tempóban támogatja a kormány az ész nélküli lakásvásárlást
Illusztráció - Őrült tempóban támogatja a kormány az ész nélküli lakásvásárlást - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Berobbant a CSOK, megbukott a családi csődvédelem, a lakhatási segélyeket pedig megnyirbálták. Közzétette a 2015-ös lakhatási jelentését a Habitat for Humanity: a magyarok még mindig képtelenek lakásokat bérelni, pedig sokkal jobb lenne, mint ész nélkül vásárolni. Utóbbit azonban a kormány is milliárdokkal támogatja, miközben a hitelesek megmentésére nem jut elég pénz. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

A lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity magyarországi szervezete évente készít jelentést arról, milyen állapotban vannak a hazai lakások, és mennyire képesek a kormányzati intézkedések segíteni a szegényeknek a lakhatási problémák leküzdésében. Az idei jelentést kedden muatták be, és nem fest rózsás képet a magyarok lakhatási helyzetéről.

Tavaly a kormány rendesen nekifeszült a lakáspolitikai tervei végrehajtásáshoz, a Habitat jelentése szerint azonban az olyan, milliárdos költségkerettel rendelkező programok, mint például az új CSOK, sok szempontból eléggé félrementek. Mit csinált jól és mit rosszul tavaly a kormány?

A magyarok még mindig inkább vesznek, mint bérelnek

A Habitat jelentéseiben évek óta visszatérő téma, hogy a magyar lakhatásnak van egy rákfenéje: túl sokan laknak saját tulajdonú lakásokban. A háztartások kilencven százaléka él a saját lakásában és csak 8 százaléka bérlakásban (az EU-s arány 70-30, és a Habitat szerint még ez is sok).

A jelentés szerint a baj nem az, hogy valakinek saját lakása van, hanem az, hogy ez azért van, mert nagyon sokan egyszerűen nem férnek hozzá bérlakásokhoz. A közösségi bérlakás-állomány tavaly is csökkent. Az önkormányzatok 113 ezer bérleményt tartottak fent, ennek a tíz százalékát azonban vagy nem tudták kiadni, mert olyan rossz állapotban volt, vagy valamiért nem akarták. Szociális alapon pedig csupán az összes önkormányzati lakás 56 százalékát adják ki.

Azoknak, akik piaci alapon bérelnek lakásokat, szintén rosszabb lett 2015-ben: az átlagos bérleti díjuk 35 százalékkal emelkedett, ez az emelkedés pedig már nem csak a szegények, hanem a középosztály számára és megfizethetetlenné tette a lakásbérlést Budapesten, és a kedvező gazdásági mutatókkal rendelkező térségekben (hiszen ott emelkedtek leginkább a bérleti díjak).

Mindezek mellett még a lakáspiacokon is közel 11 százalékkal emelkedtek az árak. Röviden: a szocális alapú bérlakások száma kevés, a piaciak ára pedig drága. Az alacsony jövedelmű családok így arra kényszerülnek, hogy lakást vegyenek, mégpedig olyan helyen, ahol megfizethető a lakások ára. Ezek pedig többnyire a gazdaságilag kevésbé fejlett régiók, ahol kevesebb a munka és kevésbé tudnak hozzáférni a különböző szolgátatásokhoz.

Külön csoportot képeznek a hajléktalanok, akik rengetegen vannak Magyarországon. Az éves hajléktalan-adatfelvételi kérdésekre tavaly 10 928 hajléktalan válaszolt, közülük 3689-en utcán laktak, a többiek pedig szállón. Ez a szám azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis tavaly Magyarországon:

  • 9169 embernek nem volt lakcíme,
  • 22 878-en települési szintű lakcímmel rendelkeztek,
  • 5809 fő csak tartózkodási hellyel rendelkezett,
  • további 65 818 fő pedig nem rendelkezett érvényes lakcímmel.

Magyarul tavaly több mint százezer olyan ember élt Magyarországon, akinek problémás volt a lakhatása.

Mire képes a kormány zászlóshajója?

A jelentés két részre osztja a kormányzati intézkedéseket, e szerint vannak olyan intézkedések, amelyek a lakhatás megfizethetőségét segítik, és vannak, amelyek a tulajdonszerzést. Utóbbira a kormány közel kétszer annyit költött tavaly, mint a lakhatási támogatásokra vagy szociális célú lakásprogramokra. Ez a Habitat szerint épphogy az előzőleg taglaltak miatt problámás: jó helyen lakást vásárolni csak a tehetősek tudnak, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők csak elmaradottabb településeken jutnak lakáshoz, még a támogatások ellenére is.

Ennek a leglátványosabb példája éppen a kormány legnagyobb figyelmet kapó intézkedése, a CSOK.

A családi otthonteremtési kedvezményt tavaly júliusban vezették be, majd az év végén kibővítették (három gyerek esten már tíz plusz tíz millió forintos támogatás jár). A Habitat szerint az intézkedésnek a korábbi szocpol-támogatásokhoz képest rengeteg újítása volt: használt lakás vásárlásához vagy bővítéshez is fel lehet használni, kisebb ingatlanokra és már egy gyermek után is igényelhető.

Mindezek ellenére azonban a CSOK a jelentés szerint több területen is kudarcot vallott. Egyrészt a feltételrendszer épp a szegényebb családokat zárja ki a támogatásból. Hiszen:

  • két év társadalombiztosítási jogviszonyt ír elő, ezt az alkalmi munkákból tengedő szegények többsége nem tudja felmutatni
  • a közmunkásokat kizárja
  • a legmagasabb támogatást csak újépítésű ingatlanra lehet igényelni, ilyenre pedig a szegényeknek önerő híján esélyük sincs.

Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy CSOK felhasználási statisztikái a jelentés szerint épphogy nem a kormányzati szándéknak megfelelőek: sokkal nagyobb az igény a használt lakások megvételére és bővítésre, mint az újépítésű ingatlanok vásárolására. Előbbire 2015-ben 4627 igénylés érkezett, utóbbira csak 346 darab, és ezt a 10 plusz 10 millió forintos támogatás sem dobta meg.

infografika4-1024x722

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

A igénylésekből készített térkép pedig épphogy azt a félelmet támasztja alá, hogy az igénylők csak az elmaradottabb vidékeken tudnak a támogatásból lakásokat vásárolni:

infografika3-1024x726

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

Az ország hátrányosabb helyzetű régióiban, Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon többen vették igénybe a CSOK-ot, mindenekelőtt használt ingatlanra. Eközben a legfejlettebb régiónak számító Közép-Magyarországon volt a háztartások számához mérten a legalacsonyabb a CSOK-igénylések aránya.

Ez pedig oda vezethet, hogy a munkalehetőségek hiánya miatt számos háztartás nem fogja tudni a jövedelméből kigazdálkodni a lakás fenntartását, a lakásvásárlás miatt azonban csak nagyon nehezen fognak tudni továbbköltözni.

A CSOK mellett a tulajdonszerzést segíti az új építésű lakások ÁFÁ-jának a csökkentése is.

A segélyeket megvágták

A CSOK bevezetésén kívül a legjelentősebb lakhatáspolitikai intézkedés a szociális segélyrendszer átalakítása volt. A segélyek közül ugyanis kettő is a lakhatással kapcsolatosan járt:

  • a lakásfenntartási támogatás
  • és az adósságkezelési támogatás.

Ezeket a kormány a többi szocális segéllyel együtt kerekperec megszüntette. Illetve települési hatáskörbe utalta, ez azonban azt jelenti, hogy a korábbi formájukban ezek a támogatások megszűntek, pedig a lakásfenntartási támogatás két éve még közel 400 ezer háztartásnak járt, az adósságkezelési támogatást pedig 9 ezer háztartás vette igénybe.

Kérdés, hogy az egyes települések saját hatáskörben mihez kezdtek ezekkel a támogatásokkal. A Habitat 31 település szabályozását vizsgálta meg, ez közel sem reprezentatív, hiszen Magyarországon több mint háromezer település van, az eredmény azonban beszédes.

A 31 településből 26 továbbra is folyósított lakásfenntartási támogatást, adósságkezelésit azonban csak 5. A túlnyomó többség egyszerűsített a szabályokon, ami azzal járt, hogy elkezdték kevésbé differenciáltan osztani a támogatásokat. Az új szabályok kevésbé vannak például tekintettel a háztartás méretére, ami azt jelenti, hogy minél többen vannak egy háztartásban, annál kevesebb támogatásra lesznek jogosultak a változatatás előtti állapothoz képest.

Az adósságkezelési támogatásnál egyes helyeken megnövelték a jövedelemhatárt, ami azt jelenti, hogy már középosztálybeliek is jogosulttá váltak rá. De mivel a támogatási összeg véges, ezért ők tulajdonképpen a szegényebb családok konkurenciái lettek. Összeségében is elmondható a jelentés szerint, hogy a települések többségében a szegényebbek rosszul jártak az átalakítással. Ez azért is gond, mert arányaiban a legszegényebb jövedelműek költik a legtöbbet a lakhatási költségekre, ők a kiadásaik csaknem negyedét erre a célra fordítják.

A hitelprobléma még nem oldódott meg

A kormány az utóbbi években jelentős erőforrásokat fordított a jelzáloghitel-probléma megoldására. A jelentés szerint ennek mutatkoznak eredményei, a tavalyi elszámolás hatására például csökkent a hitelállomány, a forintosítás következtében pedig megszűnt az árfolyamkockázat.

2015-re azonban még mindig megmaradt a jelzáloghitellel rendelkező háztartásoknak egy olyan, a százezret lényegesen meghaladó köre, amely nem képes rendesen fizetni a törlesztőit. Az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése szerint 2015 augusztusában a lakossági jelzáloghitelek 17,7 százaléka volt 90 napon túli késedelemben. Ők azért is gondban vannak, mert a jelzáloghiteleik ingatlanfedezete jelentős részben kedvezőtlen helyzetű térségekben, településeken található (70 százalékuk községekben és kisebb városokban, 44 százalékuk a keleti régiókban, és mindössze 27 százalékuk a közép-magyarországi régióban), vagyis nem lehet jó áron eladni. Ez az oka annak, hogy a teljes tartozás az esetek több mint felében meghaladta a fedezet értékét 2015 április végén, azaz hiába is adná el egy adós a házát, az érte kapott pénzből nem tudná kifizetni az adósságát.

Nagy kérdés, hogy velük mit tudott kezdeni a kormány.

Egyrész bevezették a KDNP ötlettét, a családi vagy magáncsődvédelmet. Ez azonban szinte teljes kudarcnak bizonyult. A szeptemberben életbe lépett magyar szabályozás nemzetközi viszonylatban a legszigorúbb, azaz az adósok számára legkedvezőtlenebbek közé tartozik (a családi csődvédelemről az Abcúg itt írt bővebben).

Ez lehet az oka annak, hogy a csődvédelmet még az utólag kiigazított várakozáshoz képest is nagyságrendeileg kevesebben igényelték. Az MNB először 25 ezerre tette azoknak az adósoknak a számát, akik igénybe vehetik a csődvédelmet, majd ezt 15 ezerre javították, mindezidáig azonban mindössze 299 adós kezdeményezte az eljárást.

Az állam vásárolná a lakásokat, csak nincs miből

Az adósokat érintő másik jelentős tavalyi intézkedés a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) programjának kibővítése volt: a kormány tízezer lakással, 35 ezerre bővítette a NET által maximálisan megvásárolható lakások számát. Ez a Habitat szerint azért is fontos, mert a NET gyakorlatilag az egyetlen eszköz jelenleg, ami lakásvesztés nélkül képes kezelni a menthetetlen adósok helyzetét.

A bővítésre mindenképpen szükség volt, ugyanis a rászorultak száma is növekedett, sőt, a NET programjával menthető adósok száma még így is meghaladja a bővítés mértékét, azaz a program hiába jó, valószínűleg nem tud minden rászorultan segíteni.

A Habitat szerint ráadásul külön problémás, hogy hiába emeltek a megvásárolható lakások keretszámán, közben a költségvetésben a felére csökkent a NET által lakásvásárolásra biztosított összeg, így kérdés, hogy miből fogja tudni megvenni a rászorultak lakásait az eszközkezelő, még mielőtt a bankok elárvereznék őket a fejük fölül.

A Habitat számításai alapján amúgy a költségvetési források így oszlanak meg a lakhatást segítő és a tulajdonszerzést segítő kormányzati intézkedések között:

infografika2-1024x722

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

Albert Ákos | abcug.hu








hirdetés