Országos ruszin búcsú Sajópálfalán

Országos ruszin búcsú Sajópálfalán
© Fotók: Vajda János
Sajópálfala – Ruszin búcsút rendeztek Sajópálfalán augusztus utolsó hét­végéjén.

A nyár vége, ősz eleje hagyományosan a ruszin közösség zarándoklatának ideje Sajópálfalán. Az ünnepen az utrenyét Orosz Atanáz a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye megyéspüspöke vezette, majd a zarándokok a Paraklisz szertartását végezték el.

Az ünnepi Szent Liturgiát ószlávul és magyarul Orosz Atanáz megyéspüspök, Juhász Géza első helynök és a környékbeli papság szolgálata mellett celebrálta. A miskolci püspök beszédében a Szűzanyát és életét állította példaként a jelenlévők figyelmébe. Hagyomány, hogy minden évben az év ugyanabban az időszakában a ruszinok összegyűlnek a sajópálfalai templomban, és „bűnbánattal és örömmel ünneplik azt a menyegzőt, melyet Isten báránya készített magának a számára eljegyzett egyházzal.

IMG_7607_650

– Oly öröm ez nekünk, hogy a Szent Liturgián ősi dallamok, ősi szöveggel újra meg újra, a szívünk mélyéből szólítjuk meg a menyegzőt megszervező Istent, és közöttünk feláldozott Isten bárányát, az egyszülött fiát – mondta Orosz Atanáz, aki szólt arról is, hogy mindenkinek tudatosítania kell magában, hogy akkor sem lehet mindenért mást hibáztatni, hogyha a közösségek életében éppen nem minden tökéletes.

A legfontosabb a békesség

A püspök beszédében a mindennapok történéseire is reagált, mint mondta, a háborúktól minden áron, feltétlenül tartózkodni kell:

IMG_7623_650

– Nem elég, és nem is szabad mindenért másokat okolni, ha békétlenség vagy háború van a világban. Nem lehet mindenért a bevándorlókat hibáztatni, hiszen mi, a ruszinok is, így jöttünk ide annak idején. Mélyen a lelkünkbe kell néznünk, és mérlegelnünk kell, hogy úgy viselkedünk-e, ahogy teremtő és megváltó Istenünk várja el ezt tőlünk – hangsúlyozta beszédében a megyéspüspök, aki elkeserítőnek nevezte azt is, hogy tőlünk nem is olyan messze lévő országokban megkeresztelt emberek ontják egymás vérét, hozzátette, Isten akarta nem ez, hanem a békesség.

Háromszáz éve

A falu történetében a Rákóczi-szabadságharc utáni időktől tanúskodnak források a ruszinok jelenlétéről. Az általuk emelt fatemplomban 1717. január 6. és február 16. között az Istenszülő képének szemeiből véres könnyek hullottak. Ennek a helyére emelték a mai templomot 1772-ben. A könnyező ikon azonban csak majdnem kétszáz évvel később, 1973-ban került vissza.

Az országos ruszin nemzetiség búcsút megtisztelte jelenlétével dr. Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség Egyházi, Nemzetiségi Kapcsolatokért és Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára is. A búcsút idén a ruszin önkormányzat támogatásával, a falu határában felállított kereszt szentelése zárta.