Ukrán válság

2023.05.18. 08:28

Ismét rakétatámadás érte Kijevet

449. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma által közreadott képen az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta maradványai okozta tüzet oltja egy tőzoltó egy Kijev elleni orosz rakétatámadás után, a 2023. május 16-ra virradó éjszaka

Forrás: MTI/AP/Rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma

Fotó: -

Cikkünk frissül!

Zelenszkij: a Krím visszatérése „biztosan megtörténik”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön reintegrációs tanácsot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy tanácsot adjon a Krím feletti ukrán uralom helyreállításával kapcsolatban – írja a Reuters.

Zelenszkij szerint egyre több ország látja be, hogy a Krím visszatérése nélkül „lehetetlen a békén nyugvó nemzetközi kapcsolatok kialakítása és a nemzetközi törvények teljes erejű alkalmazása”. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: „Folytatjuk munkánkat a Krím felszabadítása érdekében. Ez biztosan meg fog történni – teljes körű visszatérése Ukrajna állami rendszerébe”. Zelenszkij hozzátette: „Készülünk a Krím visszaintegrálására. Aláírtam a Krím és (a krími kikötőváros) Szevasztopol városának reintegrációjával és dekupációjával foglalkozó tanácsadó testületről szóló rendeletet”.

A portál ugyanakkor hozzáteszi, hogy 

 

Oroszország nem mutatja jelét annak, hogy feladná a Krímet, ahol fekete-tengeri flottája található, és amit indítóállásként használ ukrán célpontok elleni rakétacsapásokhoz.

 

Magyarország közvetítő lenne a béketárgyalásokon

„Senki sem tudja, milyen béketervnek lenne esélye a sikerre, Magyarország éppen ezért minden kezdeményezést támogat” – olvasható Magyarország kormányának Facebook-bejegyzésében.

A poszt szerint hazánk készen áll arra, hogy közvetítőként vagy később egy tűzszünet tárgyalási helyszíneként szolgáljon, hogy „eszköz lehessen a békét keresők kezében”.

Az ukrán elnök videokapcsolaton keresztül fog részt venni a G7-csúcson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül fog részt venni a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő G7 csoport (Hetek) május 19-21. közötti hirosimai csúcstalálkozóján - jelentette be csütörtökön a japán kormány.

Kisida Fumio japán kormányfő ukrajnai látogatása alkalmával hívta meg Zelenszkijt a Hetek háromnapos találkozójára, amelynek központi témája az ukrajnai háború lesz. Jelenleg Japán látja el a G7 soros elnökségét.

Kyodo japán hírügynökség nem sokkal korábban Ihor Zsovkvára, az elnöki hivatal külpolitikai ügyekért felelős helyettes vezetőjére hivatkozva arról számolt be, hogy Zelenszkij személyes jelenléte a hadihelyzet alakulásától függ.

Diplomaták a dpa német hírügynökségnek elmondták, hogy a Hetek egy határozattervezeten dolgoznak, amellyel korlátoznák az Oroszország jelentős bevételi forrásának számító nyers gyémánt importját. Ennek részeként biztosak akarnak lenni afelől, hogy az Indián és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül értékesített orosz drágakövek továbbra is el lesznek látva az eredetükre utaló jelzéssel. Az Európai Unióban önkéntesen vállalt importkorlátozásokkal már 80 százalékkal csökkent az orosz nyers gyémánt kivitele.

 

Oroszország 2021-ben 332 milliárd rubel (1431 milliárd forint) bevételre tett szert a drágakövek exportjából.

 

Az országcsoport megbeszélésein mindemellett napirenden szerepel annak megvitatása is, hogy miként lehet megakadályozni az Oroszország ellen már bevezetett szankciók kijátszását.

Olaf Scholz német kancellár, aki csütörtökön érkezett Hirosimába, úgy fogalmazott, itt a szankciórendszer olyan irányú továbbfejlesztéséről van szó, hogy annak kikerülése lehetetlenné váljon. "Abból indulok ki, hogy ezekben a kérdésekben egyetértésre fogunk jutni" - mondta.

 

A Hetek egyebek között kínai vállalatokat gyanúsítanak azzal, hogy Oroszországba küldenek tovább katonai célra is felhasználható, importált uniós termékeket.

 

A német kancellár hangsúlyozta, hogy a G7 számára szóba sem jöhet a gazdasági leválás Kínáról. Viszont szerinte a globális gazdasági kapcsolatokat úgy kell átszervezni, hogy a függőségi viszonyokból eredő kockázatok már ne legyenek jelentősek.

Scholz mindemellett azt várja a hirosimai csúcstalálkozótól, hogy világos jelzést küld az atomfegyverek bevetése ellen. "Az itt megtörtént atomkatasztrófa figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy a világon soha többé ne vessenek be atomfegyvert" - hangoztatta, utalva arra, hogy Hirosima volt az áldozata 1945-ben a világ első atomtámadásának.

A hidegháború óta először készít védelmi tervet a NATO egy lehetséges orosz konfliktus esetére

A NATO a hidegháború vége óta az első nagyszabású védelmi tervet dolgozza ki az Oroszországgal való konfliktus esetére – számolt be a Reuters csütörtökön.

Az ügynökség szerint

a szövetség útmutatót is készít a tagok számára haderejük és logisztikájuk korszerűsítésére.

Ukrán háborús sérült katonákat fognak kezelni egy japán katonai kórházban

A japán védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy júniusban két ukrán háborús sérült katona kap rehabilitációs kezelést egy japán katonai kórházban.

A sebesülteket a tokiói Önvédelmi Erők Központi Kórháza fogadja a tárca közleménye szerint, azt azonban nem részletezték, hogy milyen természetűek a katonák sérülései, és arról sem tájékoztattak, hogy a későbbiekben további háborús sebesült ukrán katonákat is kezelnek-e majd Japánban.

Megrongált ipartelepi épület a dél-ukrajnai Odesszában egy éjszakai orosz rakétatámadás után, 2023. május 18-án. Egy ember életét vesztette, kettő megsebesült
Fotó: Ihor Tkacsenko / Forrás: MTI/EPA

Peking: meg kell teremteni a béketárgyalásokhoz szükséges feltételeket

Kína folytatja Ukrajna humanitárius támogatását, egyúttal sürgeti az ukrajnai válságban érintett feleket, teremtsék meg a béketárgyalásokhoz szükséges feltételeket – áll a kínai külügyminisztérium csütörtöki közleményében, melyet nem sokkal Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja Kijevben folytatott egyeztetései után tettek közzé.

Li Huj szerdán találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, a tárca bejelentése szerint pedig megegyeztek abban, hogy a két ország folytatja a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést.

Kulebával folytatott egyeztetésében a különmegbízott Kína részvételének fontosságát hangsúlyozta a háború lezárását célzó békeerőfeszítésekben. Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek területeinek elvesztését vagy a konfliktus befagyasztását eredményeznék.

Az ukrán csapatok tíz rakétát lőttek ki Oleksandrivkára

Az ukrán erők csütörtökön tíz rakétát lőttek ki MLRS-ekből (rakéta sorozatvető rendszer) Oleksandrivkára – jelentette a Donyecki Népköztársaság képviselete az Ukrán Háborús Bűncselekményeket Ellenőrző és Koordináló Közös Központnál (JCCC).

Orosz tüzérek megsemmisítettek egy ukrán páncéltörőt és egy aknavetőt

Orosz tüzérek éjjel megsemmisítettek egy Msta-B páncéltörőt és egy 120 mm-es aknavetőt legénységükkel és lőszereikkel együtt a Kijev által ellenőrzött Herszon közelében – közölte a RIA Novosztyival egy, a helyzetet jól ismerő forrás.

Az orosz hadsereg új gyalogsági lángszórót kapott

Az orosz hadsereg új Borodach gyalogsági lángszórót kapott – közölte Alekszandr Csocskin, a Tekhmash konszern vezérigazgató-helyettese a RIA Novosztyinak.

Az MRO-A, vagyis a Borodach egy kézi kis méretű gyalogsági lángszóró (...). Egy eldobható gránátvetőnek mondható. Az orosz hadsereg már átvette

– mondta.

Kochkin szerint az új fegyvereket városi harcokban kívánják bevetni.

Az ukrán tüzérség csapásokat mért Herszon régióra

Az ukrán erők az éjszaka folyamán tovább folytatták a tüzérségi és rakétatámadásokat a Dnyeper bal partján fekvő Novaja Kakhovka, Kakhovka, Golaja Pristan városokra, valamint a Herszon megyei Kardashinka és Kairi falvakra – közölte csütörtökön újságírókkal a regionális mentőszolgálat egyik képviselője.

Ukrán lőszerraktárat lőttek ki az oroszok

Az orosz hadsereg Kupjanszk irányában megsemmisített három ukrán Fury drónt, egy aknavető-legénységet és egy lőszerraktárat – mondta a RIA Novosztyinak Szergej Zibinszkij, az orosz fegyveres erők nyugati csoportjának sajtóközpont-vezetője.

"A tüzérségi csapatok a Grad többszörös kilövő rakétarendszer és az Msta-S tarackok tüzével megsemmisítettek egy aknavetős legénységet Szinkovka településen, valamint egy lőszerraktárat Beresztovoe és Kislovka települések környékén. A Tor légvédelmi rakétarendszer és a " Pantsir-S " légvédelmi rakéta- és lövegkomplexum legénysége megsemmisített három pilóta nélküli légijárművet" - mondta.

Ukrán katonák az orosz állásokat lövik Grad rakéta-sorozatvetővel a kelet-ukrajnai Donyecki területen, a bahmuti fronton 2023. május 17-én
Fotó: LIBKOS / Forrás: MTI/AP

Oroszország és Ukrajna is ferdít

Sok vita folyik Oroszország hiperszonikus Kinzsal rakétáiról. Ukrajna azt állította, hogy hatot lelőttek közülük egy orosz támadás során kedd hajnalban. Moszkva szerint nem lőhettek le ennyit, mert eleve kevesebbet indítottak célnak. A Sky Newsnak nyilatkozva egy nyugati tisztviselő további részleteket árult el a jelentésekről és azok jelentőségéről.

A tisztviselő szerint "potenciálisan hat" Kinzsalt indított Oroszország, az ukránok pedig "többet" lelőttek, bár azt mondták, "nem tudnak nyilatkozni arról, hogy ez pontosan hogyan történt".

A Kreml szerint a Kinzsal "potenciálisan eléri a hiperszonikus sebességet", tekintettel a "ballisztikus pályájára", Moszkva pedig úgy gondolta, hogy lelőni "alapvetően lehetetlen lett volna". "Ez nem így történt" - tette hozzá a tisztviselő.

Egyszerre előny és hátrány a csúcsfegyverek használata

Sean Bell nyugalmazott tábornok, katonai elemző szerint Oroszország kifogyóban lehet a hagyományos rakétákból és az Irántól vásárolt 400 drónból, ezért veti be az olyan korszerű rakétáit, mint amilyen a Kinzsal. A ballisztikus rakéta, amelyik állítólag hiperszonikus, vagyis a hangsebesség ötszörösével is képes haladni, Putyin szerint legyőzhetetlen.

A Sky Newsnak nyilatkozó Bell szerint évekbe és dollármilliárdokba került a Kinzsal kifejlesztése, és nagy elrettentő ereje volt - egészen mostanáig, amíg nem használták őket. A legmodernebb technológia bevetésének ugyanis az a veszélye, hogy felfedi a képességeit, de a sebezhetőségét és a korlátait is, ennek pedig meg lehet találni az ellenszerét.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat nagy gondot fordított arra, hogy ne adja át a legmodernebb fegyvereit Ukrajnának. Példaként említette a brit Storm Shadow-t, amely nagyon jó képességű rakéta, de 25 éves technológiát hordoz, az amerikai Patriot légvédelmi rendszer pedig szintén hatásos, de az alapjait közel 40 éve fejlesztették.

Korlátozott brit segítség

Nagy-Britannia támogathatja Ukrajna hadseregét azáltal, hogy lehetővé teszi más országok számára, hogy vadászgépeket és egyéb katonai felszereléseket szállítsanak - mondta a brit védelmi miniszter. "Nyilvánvalóan hozzá tudunk járulni a képzéshez és a támogatáshoz, megint csak bizonyos kereteken belül, mert nincsenek F16-os pilótáink" – mondta Ben Wallace a német kollégájával tartott berlini sajtótájékoztatón, amikor arról kérdezték, hogy repülőgépeket küldenek-e Ukrajnába.

Németország kimarad az F-16-osok beszerzéséből

Az Egyesült Királyság és Hollandia megállapodott egy "nemzetközi koalíció" létrehozásáról, amely segít F-16-os vadászrepülőgépek Kijev számára történő beszerzésében. Boris Pistorius német védelmi miniszter azonban gyorsan kijelentette, hogy országa hozzájárulása korlátozott lesz ehhez a koalícióhoz.
"Nem játszhatunk aktív szerepet egy ilyen szövetségben, mert nem rendelkezünk sem a kiképzési kapacitásokkal, sem a kompetenciákkal, sem a repülőgépekkel" - mondta Berlinben brit kollégájával, Ben Wallace-szal folytatott találkozóját követően.

Ismét rakétatámadás érte Kijevet

Csütörtökökre virradóra ismét orosz rakétatámadás érte Kijevet, robbanásokat is jelentettek az ukrán fővárosból. A légvédelmi szirénák megszólaltak Ukrajna más részein is.

Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője Telegram-csatornáján azt közölte, 

folyik a károk felmérése, áldozatokról egyelőre nem tudnak.   

Elmondta, hogy a vélhetően a Kaszpi-tenger felől indított rakétákat az ukrán légvédelem megsemmisítette. Hozzátette, hogy az orosz erők májusban már kilencedik alkalommal intéztek rakétatámadást Kijev ellen.   

A katonai adminisztráció szerint több drónt is észleltek Kijev fölött.   

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról tájékoztatott, hogy egyelőre nem tudni áldozatokról. Hozzátette, hogy a város egyik kerületéből tüzet jelentettek.

Az ukrán hadsereg azt közölte, légitámadás érte a közép-ukrajnai Vinnyica megyét is, a helyi média szerint pedig robbanásokat lehetett hallani a nyugat-ukrajnai Hmelnyickijben is.   

Rakétatámadás érte az ország déli részén fekvő Odessza város ipari területét is. Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője a Telegramon egy halálos áldozatról és két sebesültről adott hírt.

Bocsánatkérést követel az ukrán nagykövet

Ukrajna franciaországi nagykövete bocsánatkérést követel, miután egy francia rádióműsor Volodimir Zelenszkij európai körútjáról tréfálkozott. Vadim Omelcsenko azt mondta, hogy az RTL France adása "empátia és felelősség nélkül" készült.

Megosztott egy klipet a műsorból, amelyben egy műsorvezető a "hamarosan a közeledbe kerülő Zelenszkij cirkuszról" viccelődik, utalva az ukrán elnök közelmúltbeli, több európai országban tett körútjára.

"Elnézést kérek elnökömtől és népemtől, akik szenvednek és harcolnak a szabadságukért, de a tiédért is" – írta a Twitteren.

Zelenszkij elnök három nap alatt négy országba, Németországba, Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Olaszországba látogatott, hogy nagyobb támogatást szerezzen Ukrajnának.

500 métert haladtak az ukrán egységek Bahmutban

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy újabb előrelépéseket ért el a keleti Bahmut város közelében folyó heves harcokban. "Sikeresen végzünk védekező műveletet, ellentámadást, és a nap folyamán egységeink akár 500 méter mélyre is behatoltak a Bahmuti front egyes részein" - mondta Szerhij Cserevatyi katonai szóvivő az ukrán televíziónak. Azok a feltételezések, amelyek szerint az orosz erők lőszerhiánnyal küzdenek, helytelenek – tette hozzá.

Oroszországnak üzent az ukrán kormányfő-helyettes

Ukrajna üdvözölte a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását, amit Moszkva is megerősített, de figyelmeztetett, hogy Oroszország ne szabotálja a megállapodást.

"A gabonaszerződés meghosszabbítása két hónapra szól" - mondta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. "Így nem szavakkal, hanem tettekkel van esély a globális élelmezésbiztonság biztosítására."

Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes azonban azt mondta, Oroszországnak fel kell hagynia azzal, hogy az élelmiszert "fegyverként és zsarolásként használja".

Ukrajna egyértelmű kijelentést tett Kínának

Ukrajna nem fogad el olyan javaslatokat a háború befejezésére, amelyek területvesztéssel járnak – mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter egy kínai küldöttnek. Li Hui, Kína eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselője, egykori oroszországi nagykövet két napig Ukrajnában tartózkodott.

Kuleba részletesen tájékoztatta a kínai kormány különmegbízottját az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló fenntartható és igazságos béke helyreállításának elveiről. Kiemelte, hogy Ukrajna nem fogadott el egyetlen olyan javaslatot sem, amely területeinek elvesztésével vagy a konfliktus befagyasztásával járna.

Befagyasztották Finnország és Dánia bankszámláit

Befagyasztották Finnország és Dánia oroszországi bankszámláit, ami miatt nagykövetségeik készpénzben kénytelenek fizetni – közölték a két ország illetékesei.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter közölte, hogy a bankszámlák működése április 27-én leállt, hozzátéve, hogy az oroszországi nagykövetség és konzulátus készpénztartalékot használ fel számláik kifizetésére.

A dán külügyminisztérium azt közölte, hogy bankszámláit már tavaly nyáron befagyasztották, a nagykövetség bankkártyáit blokkolták. "Minden kifizetés előtt megnövekedtek az adminisztrációs követelmények. A nagykövetség már régóta készpénzben fizeti az alkalmazottakat és egyenlíti ki a számlákat" - közölte a minisztérium.

Az orosz központi bank nem nyilatkozott.

Újabb orosz rakétatámadás indult Kijev ellen

Ukrajna fővárosát a levegőből támadja Oroszország – mondta Kijev polgármestere, ez a kilencedik támadás ebben a hónapban. Mivel a városban több robbanásról érkeztek hírek, Vitalij Klicsko elmondta, hogy az egyik kerületben a tüzet a lehulló törmelék okozta.

Robbanások is hallatszottak Ukrajna középső részén, Vinnitsa, Hmelnyickij és Zsitomir régiókban. Az ukrán sajtó arról számol be, hogy orosz rakétákat indítottak repülőgépekről a Kaszpi-tenger térségében.

Klicsko Telegramon azt írta: "A főváros elleni támadás folytatódik. Ne hagyja el az óvóhelyeket a légiriadó ideje alatt!"

Elmondta, hogy a tűz egy garázsban ütött ki Kijevben, Darnitsja környékén, de hozzátette, senki sem sérült meg.

Így néz ki most Bahmut az űrből - fotó

Friss műholdfelvételeket tett közzé Bahmutról a Maxar Technologies. Ezeket összehasonlítva a háború előtt a területről készült képekkel, látható, hogy a hónapok óta tartó heves harcok miatt gykorlatilag nincs épségben maradt épület a városban, sőt egyes házak szinte teljesen el is tűntek.

Forrás: AFP

A kijevi erők közelítenek a készenléti állapothoz

Egy, a Sky Newsnak nyilatkozó nyugati tisztviselő szerint a lehetséges ukrán ellentámadás kapcsán a kijevi erők "közelítenek a készenléti állapothoz", és megvannak a "lehetőségei, hogy némi sikert érjenek el". Hozzátette azonban: "Azt mondanám, hogy vitathatatlanul fontosabb lesz a Kremlben tartózkodókra gyakorolt kognitív hatás, mint a frontvonalakon érezhető".

"Úgy értékelnék, hogy ez egy esély arra, hogy Ukrajna megmutassa Putyin elnöknek, hogy nem nyerhet egyszerűen úgy, hogy a védelmi lövészárkok mögött kivárja a háborút."

Újabb pénzek Ukrajnának

Az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Josep Borrell további 3 milliárd font hozzáadását javasolta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek finanszírozására használt alaphoz – közölték uniós források a Reuters hírügynökséggel.

Borrell arra kérte az EU kormányait, hogy biztosítsanak több készpénzt az Európai Békeprogram számára. Az alap eddig már 4 milliárd font katonai segélyt különített el Kijevnek.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. május 17-én az ukrán-magyar határszakaszon 5116 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4384 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül 42 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában