Orbán: Magyarország és Kína stratégiai szövetségesek

Orbán: Magyarország és Kína stratégiai szövetségesek
  Budapest, 2012. május 1., kedd (MTI) – Orbán Viktor szerint Magyarország és Kína stratégiai szövetségesnek tekintik egymást; Magyarországnak a nyugat-európai szövetségi rendszer mellett következetesen végig kell vinnie a keleti nyitás politikáját is – a miniszterelnök erről az MTI-nek nyilatkozott kedden, miután tárgyalt Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettessel.

A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország számára Kína annak a népi bölcsességnek a jegyében fontos, hogy “miért állnánk egy lábon, ha két lábunk van”. Hozzátette: ráadásul “erős szél fúj a világgazdaságban”, aki egy lábon áll, azt könnyen feldöntik, ezért Magyarországnak két lábon kell állnia, és a nyugat-európai szövetségi rendszer mellett következetesen végig kell vinnie a keleti nyitás politikáját is.
Két lábon kell állni pénzügyi, fejlesztéspolitikai, beruházáspolitikai szempontból és a politikai barátok, politikai szövetségesek szempontjából is – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kínai küldöttség látogatásával fontos lépést tettünk Magyarország gazdasági és pénzügyi biztonságának növelése irányába.
Li Ko-csiang hétfőn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre, kedden tárgyalt a magyar kormányfővel is, majd a két vezető jelenlétében hét egyezményt – köztük a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával kapcsolatos megállapodást, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával és a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos egyezményt – írtak alá a Parlamentben.
Orbán Viktor az egymilliárd eurós hitelkeret kapcsán az MTI-nek azt mondta: ez csak töredéke annak a pénznek, amelyet a magyar gazdaság fejlesztésére elérhetővé tettek. Mint mondta: a kínaiaknak az az álláspontjuk, hogy ha az egymilliárd eurót értelmes programokra elköltjük, akkor, ha nem is korlátlanul, de a “magyar fantáziát nagyságrendekkel meghaladó” mértékben állnak rendelkezésre további források.
Hangsúlyozta: valójában a magyar fejlesztéseknek ma nem pénzügyi korlátjuk van, hanem az a kérdés, hogy vannak-e jól kidolgozott, üzletemberek által is működtethetőnek látott gazdasági programok, és képes-e a magyar magángazdaság olyan programokat az asztalra tenni, amelyeket érdemes egy kínai-magyar fejlesztési alapból finanszírozni.
“Nem a pénzszűke határozza meg az életünket, hanem a saját életképes ötleteink korlátozott száma” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak ma már a válság utáni növekedési szakasz politikáját kell megvalósítania, és ehhez szereztek ma nem egymilliárd, hanem sokmilliárd euró értékben forrásokat.
Orbán Viktor utalt arra is, hogy a múlt heti varsói Lengyelország-Közép-Európa-Kína gazdasági fórumon meghívást kapott Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnöktől, így a kétoldalú kapcsolatok erősítésére még az idén Pekingbe látogathat.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Kína Magyarországot stabil országnak látja, amelynek képzett a munkaereje, gazdasági növekedése pedig ismét elérte és egy kicsit meghaladta az Európai Unió átlagát. Hozzátette: Kína pénzügyileg is stabil országnak tartja Magyarországot, mert bár 80 százalék körüli az államadósság, de olyan erős pénzügyi kapcsolatokkal rendelkezünk nemcsak az Európai Unióhoz és az IMF-hez, hanem a kínaiakhoz és más feltörekvő piacokhoz is, amelyek stabilitást adnak az országnak.
Most már csak arra van szükség, hogy a magyarok is elhiggyék, hogy ez egy stabil ország – jegyezte meg a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a velünk stratégiai szövetségben lévő országok sokkal biztatóbbnak és nagyobb jövő előtt állónak látják Magyarországot, mint időnként a saját polgárai.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a kínai-magyar kapcsolatokban tavaly júniusban értek el áttörést, amikor “húszegynéhány év után” a kínai miniszterelnök ellátogatott Budapestre. Mint mondta, Magyarország 2010 óta következetesen viszi végig a keleti nyitás politikáját, amelynek egyik kulcsszereplője Kína, a kínaiaknak pedig határozott Közép-Európa-politikájuk van, amelyben a számukra fontos államokkal kétoldalú kapcsolatokat építettek ki, az egyik legmélyebbet a magyarokkal.
Kiemelte: a két ország stratégiai együttműködése a kulturális és tudományos élet után most már kiterjed a gazdasági életre, a fejlesztéspolitikára és a pénzügypolitikára is, most pedig azon dolgoznak, hogy a civil társadalmak együttműködését is fejlesszék, ezért a két ország ösztöndíjasokat fogad majd százas nagyságrendben, hogy el tudják mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat.








hirdetés




hirdet�s