Orbán: a gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert

    Kárpáti János és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik: Brüsszel, 2012. május 24., csütörtök (MTI) – Orbán Viktor értékelése szerint a közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is.  

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen brüsszeli találkozóján elhangzottakról csütörtökön sajtótájékoztatón beszámolva a miniszterelnök elmondta: a görög voksolás eredménye “a Rubicon átlépésének veszélyét hozta magával”.

Orbán Viktor válságmegelőző konzultációnak nevezte a találkozót, és leszögezte, hogy azon döntések nem születtek, a határozatokat a június végi csúcsértekezleten hozzák majd meg.

Mint jelezte, általános megítélés volt, hogy “egészen jól mentek a dolgok, amíg a görög választások be nem szakították az ajtót”. Több hónapos munka eredményeképpen a miniszterelnökök működésbe hozták azt a gépezetet, amely garantálja az összes EU-tagország polgárai számára, hogy fegyelmezett, kiszámítható és tervezhető gazdálkodás történik a jövőben. A gépezet elemei között említette a tavalyi magyar EU-elnökség idején bevezetett, úgynevezett európai szemeszter keretében megerősített gazdaságpolitikai koordinációt, továbbá a költségvetési fegyelem és tervezés javításával járó, fokozott együttműködést.

Hangoztatta, hogy a tagállamok egy irányba mutató szerkezeti átalakításokat vállaltak, és minden országban megkezdték azoknak az intézkedéseknek a végigvitelét, amelyektől remélhető, hogy újabb pénzügyi válságok nem fogják megrázni az EU tagországait.

Görögországról is úgy tűnt, hogy olyan állapotban lehet tartani, amelyben – bár adósságelengedés mellett, de – képes lehet teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit – fejtette ki a miniszterelnök.

A választás után azonban az a félelem költözött be az EU-ról gondolkodók fejébe, hogy egy euróövezeti országban anarchia, kormányozhatatlanság alakulhat ki, és csak a legrosszabb forgatókönyvek bontakozhatnak ki – tette hozzá.

A miniszterelnök fogalmazása szerint a szerda esti munkavacsorán mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, “Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és … korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül”.

Hangoztatta: csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak maradnia kell az euróövezetben. Hozzátették azonban, hogy ehhez a görög népre is szükség van.

A miniszterelnök kiemelte: a legfontosabb most a kommunizmus összeomlása után teljessé vált európai demokratikus intézményrendszer fenntartása és stabilizálása.

Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, a magyar kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha Görögország eurózónából való kilépésének – fogalmazása szerint rendkívül súlyos következményekkel járó, negatív – fejleménye bekövetkezne.

“A kormánynak van B-terve” – szögezte le a miniszterelnök. Mint elmondta, van elképzelésük egyebek között arról, hogy az esetleg elakadó nemzetközi állampapír-piaci helyzetben is hogyan kell finanszírozni az országot, hogyan és mely pontokon kell hozzányúlni a költségvetéshez, hogyan kell a szokásosokon túl extra növekedést gerjesztő “motorokat” mozgásba hozni.

Megismételte ugyanakkor, hogy ezzel együtt az uniós vezetők “mindannyian azon imádkoznak, hogy az A-terv valósuljon meg”.