Ombudsmani jelentés: jogsértőek a miskolci közös hatósági ellenőrzések

Akt.:
Hatósági ellenőrzés a Tetemváron
Hatósági ellenőrzés a Tetemváron - © Fotó: ÉM-archív
Budapest, 2015. június 5., péntek (MTI) – Jogsértőek a Miskolc bizonyos városrészeiben zajló közös hatósági ellenőrzések, amelyek túlnyomórészt roma embereket érintenek – állapította meg az ügyben készült ombudsmani jelentés, amelyet pénteken budapesti sajtótájékoztatón ismertettek.

Miskolcon olyan jogszabályi felhatalmazás nélküli, megfélemlítő hatású, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki, amely a tisztességes eljáráshoz, a magánszférához és a jogorvoslathoz való jogot, valamint az egyenlő bánásmód követelményét is sérti – ismertette a jelentés megállapításait a vizsgálatot koordináló, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet.

Elmondta, több jogvédő civil szervezet fordult közös beadványaival az ombudsmanhoz, és 2014 márciusában indult meg érdemben a vizsgálat. A beadványokban a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, más hatóságokkal és szervezetekkel közösen folytatott hatósági ellenőrzés gyakorlatát, a helyi lakásrendeletet és ehhez kapcsolódóan a Miskolc környéki települések rendeletmódosításait kifogásolták.

Szalayné Sándor Erzsébet közölte: a hatósági ellenőrzések kiterjedtek a lakcím-bejelentési kötelezettség vizsgálatára, az állattartás szabályainak betartására, szemétszállítási és bérleti szerződésre, valamint tulajdonjogot igazoló dokumentumokra. Továbbá ezekhez járultak még köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi és szociális ellenőrzések is.

A probléma ott merült fel, hogy az ellenőrzések céljaként az érintett szervek az önkormányzati vagyon védelmét jelölték meg, valamint ezekkel az ellenőrzéseket az alacsony státusú, főként romák által sűrűn lakott, “elgettósdott” utcákban végezték több alkalommal – mondta, megjegyezve azt is, hogy az ellenőrzések során nem egyszer benéztek a hűtőszekrényekbe, valamint a fürdőszobákba is.

A beadványozók a helyi lakásrendelet 2014. május 8-i módosítását is kifogásolták: a rendelet lehetővé tette az alacsony társadalmi státusú, mélyszegénységben élő, többnyire roma lakosok Miskolcon kívülre költöztetését.

Ennek kapcsán az ombudsmani hivatal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal és a Kúria jogi álláspontjával egyetértve jelentésében azt rögzítette: alapjogi szempontból aggályos olyan közösségi együttélési szabályok alkotása, amely beavatkozik a kiszolgáltatott emberek magánszférájába.

Továbbá a jelentés szerint az egyenlő bánásmód szempontjából nem fogadható el az olyan helyi rendeleti előírás sem, amely az alacsony komfortfokozatú lakások bérlői esetében a településen kívüli ingatlanvásárláshoz, kvázi kiköltözéshez köti az önkormányzattal fennálló bérleti jogviszony megszüntetésekor adható térítési díj kifizetését.

Az ombudsmani vizsgálat azt is megállapította, hogy hasonlóan aggályos az a megoldás, amellyel egyes, Miskolc környéki önkormányzatok a jogsértő miskolci szabályokra ugyancsak törvénysértő, kirekesztő tartalmú rendeleti megoldásokkal válaszoltak.

Szalayné Sándor Erzsébet közölte, ajánláslistával fordultak a miskolci önkormányzathoz, a következőket kezdeményezve a képviselő-testületnél: haladéktalanul szüntessék meg a hatóságok és közszolgáltatók nagy létszámú részvételével, közösen végzett ellenőrzéseket, helyezzék hatályon kívül a kormányhivatal által törvénysértőnek minősített és a Kúria előtt felülvizsgálni kért, a közösségi együttélési szabályokat rögzítő önkormányzati rendeleti szabályozást, működjenek hatékonyan együtt “a szegregátumokban” tevékenykedő Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, valamint az önkormányzat szakmai háttérintézményeivel, továbbá biztosítsák az érintett intézmények és szervezetek összehangolt segítségnyújtását a “szegregátumokban” folyó kilakoltatások megelőzése érdekében.

Emellett felkérték Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a kormányhivatalok közreműködésével – vizsgálja meg és mérje fel, mely további településeken folynak még az országban hasonló jellegű ellenőrzések az önkormányzati szervek koordinációjával, közreműködésével, és intézkedjen azok megszüntetése érdekében.

A biztos és a biztoshelyettes felkérte Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezze hatályon kívül “a más önkormányzat által elköltözés céljából nyújtott pénzbeli térítés helyi intézkedéseiről szóló, törvénysértő, kirekesztő tartalmú rendeletét”.

Kezdeményezik továbbá Balog Zoltánnál, az emberi erőforrások miniszterénél, hogy a miskolci önkormányzattal közösen dolgozzon ki egy olyan intézkedési tervet a városban kialakult telepek felszámolása, azok újratermelődésének megakadályozása, a lakhatási szegregációs folyamatok megállítása érdekében.

Szalayné Sándor Erzsébet hangsúlyozta: a jelentés fel kívánja hívni arra a figyelmet, hogy “a szegregátumokban élő” emberek lakhatási feltételei “ellehetetlenültek”. A szociális bérlakások száma csökken és folyamatosan nő a hátrányos helyzetű családok kilakoltatások aránya.

Azt mondta, a miskolci “szegregátumok felszámolására” sem a közös, visszatérő hatósági ellenőrzések, sem a megkezdett kilakoltatás nem alkalmas. Közölte, a 13 miskolci “szegregátumban” 2011-es adatok szerint mintegy ötezer ember élhet.

Székely László, az alapvető jogok biztosa a hatósági ellenőrzések és a miskolci lakhatási feltételeket érintő intézkedés kapcsán a társadalmi szolidaritás durva megsértéséről beszélt. Hangsúlyozta: Miskolc egyedül nem képes a társadalmi probléma rendezésére.

Úgy fogalmazott: “Az ombudsman az egy tükör. Ebben a tükörben mindenki saját magát látja, ha valakinek ez a kép nem tetszik, akkor azon változtasson”.

– MTI –








hirdetés