Ombudsman: nem egyértelműek a kórház bejelentés nélküli elhagyása esetén alkalmazható intézkedések

Budapest – Az alapvető jogok biztosa szerint nem egyértelmű, mi a teendő akkor, ha egy ellátásra szoruló, nem pszichiátriai beteg önkényesen elhagyja az intézményt, emiatt törvényben kell szabályozni a betegek jogkorlátozásának feltételeit a jogállami követelmények teljesüléséért.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, Székely László a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy a panaszos élettársát fejsérüléssel szállították be a Dél-pesti Centrumkórház Merényi Gusztáv telephelyének traumatológiai osztályára, ahonnan eltűnt, később pedig egy másik településen holtan találtak rá.

A panaszos a levélben sérelmezi, nem értesítették élettársa távozásáról, arról, hogy miért engedték el az élettársát ilyen súlyos sérüléssel, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot az eltűnést követően. Szerinte a kórház nem végezte el az élettársa akkori állapotának súlyosságát meghatározó szükséges vizsgálatokat, amelyek alapján megfelelő ellátásban részesíthették volna – tették hozzá.

Az ombudsman vizsgálatából kiderült, a beteg koponyaűri vérzése – életveszélyes sérülésként – kórházi megfigyelést igényelt, az illető azonban a kórházból bejelentés nélkül távozott. A kezelőorvos a távozás észlelése után értesítette a rendőrséget, és arra kérte, hogy szállítsák vissza a beteget a kórházba.

A közlemény szerint a kezelőorvosnak erre nem volt jogi lehetősége, de a kérés összhangban volt az állam objektív életvédelmi kötelezettségével, ezért az ombudsman a felhatalmazás nélküli eljárás kapcsán nem állapított meg alapjogi visszásságot. A kapitányság járőrei kivonultak a kórházba, de az irányadó belső módszertani útmutató alapján nem rendelték el az eltűnt beteg körözését – tették hozzá.

Az ombudsman megállapította, az orvossal nem egyeztetett, önkényes intézményelhagyás és az azt követő, esetlegesen szükséges intézkedések köre vagy a távozást megakadályozni hivatott fizikai korlátozás több alapjogi kérdést vet fel, mert a hatályos jogszabályok nem rendezik megfelelően a – nem pszichiátriai osztályon történő – kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó, de döntésképtelen állapotú emberek életének védelméért alkalmazható korlátozó intézkedések körét és azok alkalmazhatóságának részletszabályait.

Az eljárás során figyelni kell, hogy ne sérüljenek aránytalanul a betegek jogai, közöttük az önrendelkezés joga, de az állam is eleget tudjon tenni az objektív életvédelmi kötelezettségének. Továbbá, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések megfeleljenek a normavilágosság követelményének, ne legyen köztük tartalmi ellentmondás – emelte ki Székely László a jelentésében.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az emberi erőforrások miniszterét a vizsgált szabályozási környezet felülvizsgálatára, és hogy rendeleti szinten határozzák meg az egészségügyi fekvőbeteg intézményekben a nem pszichiátriai osztályon kezelt betegek esetében alkalmazható korlátozó intézkedések szabályait. Javasolta annak mielőbbi kezdeményezését is, hogy törvényben szabályozzák azokat a körülményeket, amelyek alapján korlátozható lehet a döntésképtelen állapotban lévő betegek gyógyintézet-elhagyásához való joga. Továbbá, hogy jogszabályban rögzítsék a döntésképtelen állapot megállapításához szükséges egységes kritériumrendszert.

Az ombudsman a belügyminisztertől azt kérte, a hatályos joganyaggal összhangban pontosítsák a körözési törvény jelenlegi bizonytalan jelentésű, elavult szövegrészét. Felkérte továbbá, hogy tekintse át a rendőrség munkájának szakmai szabályait rögzítő módszertani útmutató kórházi eltűnésekre vonatkozó részének tartalmát, és teremtse meg annak teljes összhangját a hatályos jogszabályokkal.

Székely László a kórház főigazgatóját arra szólította fel, hogy intézkedjen a betegekről vezetett egészségügyi dokumentáció pontosságáról.

– MTI –