„Olyan ez, mintha visszafelé haladnánk a ’80-as évekbe…”

A diákok többsége 14 évesen még nem tudja, mihez lenne kedve és tehetsége, ezért az iskolák és a cégek képviselői pályaválasztási kiállításokon is igyekeznek „kedvet csinálni” az egyes szakmákhoz
A diákok többsége 14 évesen még nem tudja, mihez lenne kedve és tehetsége, ezért az iskolák és a cégek képviselői pályaválasztási kiállításokon is igyekeznek „kedvet csinálni” az egyes szakmákhoz
Miskolc – Teljes bizonytalanságban a szakközépiskolák és szakképzők pedagógusai, mert bár kormánydöntés született a szakképzés átalakításáról, de erről jogszabály még nem jelent meg – mondta az Észak-Magyarországnak az egyik miskolci szakközépiskola pedagógusa.

Jelezte: a pedagógusok félnek, hogy több ezren az utcára kerülhetnek, a jövő évi szakközépiskolai érettségiről még mindig nincs döntés, és szerintük, ha lecsökkentik a szakmai képzéssel foglalkozó iskolákban a természettudományos és közismereti tárgyak számát, a diákok nem tudnak majd pályát módosítani. Hozzátette: olyan, mintha az egész rendszer visszafelé haladna, a ’80-as évekbe.

Tömeges elbocsátásra nem kell számítani.” Kovács János

Tüntetnek

A Tanítanék Mozgalom és pedagógus-szakszervezetek újabb tüntetésre készülnek június 11-én, a tiltakozás egyik fő témája a szakképzés átalakítása lesz. Csabalik Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezete miskolci, középiskolai titkára elmondta: valóban nagy a bizonytalanság az iskolákban. Jó volna például tudni, hogy jövőre kötelező lesz-e a szakközépiskolákban a szakmai tárgyakból az emelt szintű érettségi, vagy középszintűt is lehet-e választani. Annyi bizonyos, jegyezte meg, hogy a következő tanévben a szakközépiskolák megnevezése szakgimnáziummá változik, a szakiskoláké pedig szakközépiskolává. Aggodalomra ad okot, hogy a mostani szakképzőkben a közismereti tárgyak számát a minimálisra kívánják csökkenteni, a szakgimnáziumokban pedig csak olyan természettudományos tárgyat tanulnak majd a fiatalok, ami a szakmájukhoz szükséges.

– Ez azonban zsákutcás szakmai képzést eredményez, és felsőoktatásban is csak szakirányban tanulhatnak tovább a diákok. Pedig 14 évesen még nem tudhatják, mihez van kedvük és tehetségük – sorolta az érdekvédő.

Rögtön dolgozhatnak

A szakképzés átalakítását tulajdonképpen a gazdaság szereplői és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képviselői szorgalmazták, mert tapasztalataik szerint a cégek szakemberhiánnyal küzdenek. Ezért kérdeztük a tervezett átalakításról Bihall Tamást is, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, a MKIK oktatási és képzési alelnökét. Véleménye szerint a szakgimnáziumok megteremtik a fiatalok továbbtanulási esélyeit, és az „érettségi plusz szakma” stabil képesítést jelent, amivel a diákok akár rögtön a munkaerőpiacra léphetnek.

Bihall Tamás jelezte: egyelőre a kerettantervvel és az érettségivel kapcsolatban merültek föl viták, de szerinte nincs akadálya a változtatás bevezetésének szeptembertől, de ha ez egy évet csúszik, az sem nagy probléma. Hozzátette: ha valaki minden tárgyat tanulni akar, akkor annak gimnáziumba kell mennie, bár a gimnáziumokban is specializálódnak a diákok egy-egy terület felé. A rendszert harmonikusan kell kialakítani, hangsúlyozta. A feleslegessé vált pedagógusokkal kapcsolatban pedig elmondta: mint az élet bármely területén, itt is megoldás lehet az átképzés.

Hegyi Erika


Három vagy négy év

Kovács János, a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatója tisztázta: a tervek szerint a szakképzőiskolákban 3 év alatt szerezhető meg a szakképesítés, a diákoknak szakmai vizsgát kell tenniük. Ha érettségit is szeretnének, az plusz két év esti vagy levelező tagozaton. A szakgimnáziumba járók négy év alatt szakképesítést és érettségit szerezhetnek, utána vagy dolgozni mehetnek, vagy egy újabb szakmát tanulhatnak meg az iskolában. Jelezte: tömeges pedagóguselbocsátásról nem kell tartani, mert a szakgimnáziumokban most is alacsony óraszámban tanítják a természettudományos tárgyakat. A szakmához kapcsolódó természettudományos tárgyak óraszáma és az idegen nyelvi órák száma viszont nő.