Október 23. – Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt

Budapest, 2018. október 22. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. október 22-én.
Budapest, 2018. október 22. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. október 22-én. - © Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Budapest, – Az 1956-os forradalom “egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt” – mondta Boross Péter volt miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.

Kifejtette: ezt a dühöt a letartóztatások, kisemmizések és a megszálló hatalomtól való függőség váltotta ki. Megjegyezte: van tűréshajlam egy nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor mindez robbanáshoz vezethet. Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat “kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni” – hangsúlyozta a volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, hozzátéve: ezek a törekvések bukásra vannak ítélve.
Boross Péter leszögezte: 1956 azt parancsolja, hogy a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell, hogy tömörüljön mindenki lelkében.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke az egykori 56-os diákok nevében kijelentette: azt a két hetet most is élete legszebb időszakának tekinti.

A kárpátaljai magyar egyetemistákat külön is köszöntötte, majd közölte, az idén jelentős számú szlovák egyetemista is csatlakozott az ünnephez. Az idén minden eddiginél több egyetemista vesz részt a forradalomra emlékező programokon – tette hozzá.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora felidézte: 1956. október 22-én azért gyülekeztek az intézményben a tanárok, dolgozók, hallgatók, hogy egy békés nagygyűlésen fejezzék ki az őket feszítő érzéseket. A 62 évvel ezelőtti fővárosi eseményeknek kiindulópontja volt a Műegyetem – mutatott rá a rektor.
Ami akkor történt, azt a külföld, a történelmileg nálunk szerencsésebb Nyugat hol értette, hol nem – jegyezte meg a rektor, aki szerint napjaink Európájában “csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el, amiért a magyar harcosok az életüket adták”.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepség kezdetén az aulában megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját.

Az ünnepségen részt vett mások mellett a 62 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, továbbá diákcsoportok – köztük felvidéki fiatalok – is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalaggal érkeztek.

A műegyetemi rendezvény után az ünneplők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték.

– MTI –