Oklevélátadó után: vágyak, tervek elképzelések az egészségügyi pályán

A három végzős diák és Zsúdel Antónia Orsolya, az iskola igazgatója
A három végzős diák és Zsúdel Antónia Orsolya, az iskola igazgatója - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – A szakgimnázium idén 175 gyakorló ápolót, és gyakorló csecsemő- és gyermekápolót adott az egészségügynek.

Emelkedett hangulatú műsor, örömkönnyek és gratulációk tették ebben az évben is emlékezetessé az oklevélátadót.

A legnagyobb születésnapi ajándék a kiemelkedő eredmény.” Kapitány Kitti

Tamás László gyakorló ápoló lett, de menet közben becsatlakozott a mentőápolói szakképzésbe is, így még egy évig az iskola tanulója marad. Szerencséje van, mert a szülői támogatásnak köszönhetően a második szakképesítés átvételéig még nem muszáj munkát vállalnia. Tanácstalan tizenévesként nem tudta, hol folytassa tovább a tanulmányait, ezért a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnáziumot édesapja javaslatára választotta, aki az egészségügyben érezte biztosítva gyermeke jövőjét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülői megérzés kiválóan működött, mert Laci már az első évben megszerette jövendőbeli munkáját, három évvel ezelőtt belépett a Vöröskeresztbe, és legtöbbször a diósgyőri meccseken volt beteghordó. Tavaly az iskola által pályázat útján elnyert Erasmus program keretein belül nyolcadmagával Olaszországban tölthetett öt hetet, ahol megismerkedett azzal, hogyan dolgoznak kint az ápolók. Megszerette az országot és a nyelvet, amit továbbra is szeretne tanulni, de jobban örülne, ha ezt a tudását soha nem kellene kamatoztatnia, mert nem tervezi, hogy külföldre költözik. Jövőre, amikor a második szakképesítését is megszerzi, mentőápolóként szeretne dolgozni, és úgy tervezi, hogy a munka mellett levelező tagozaton végzi majd el a mentőtiszti főiskolát.

Itthon marad

Berki Miklós is a frissen végzettek közé tartozik. – Egész kisgyermekkorom óta érdekel az egészségügy, amiben talán annak is szerepe lehet, hogy az édesanyám is ezen a területen dolgozik, az idősgondozásban. Már általános iskolában is az elsősegélynyújtó csapat tagja voltam, rendszeresen versenyekre jártam, és csatlakoztam a Vöröskereszthez is. Nyáron a Balatonon tíz napig képviselem a szervezetet az elsősegélynyújtó szolgálatnál. Evidens volt, hogy továbbtanuláskor a Ferenczit választom majd, nem is gondolkodtam máson. Anyukám mindig mellettem állt, támogatott és bátorított, most pedig nagyon büszke rám. Szeptembertől gyakorló ápolóként szeretnék elhelyezkedni a traumatológián vagy a sürgősségin, mellette pedig esti képzésben tanulok tovább, hogy ápoló lehessek. Ezek után a mentőápolói szakképesítés megszerzése a cél, későbbi terveim között pedig a mentőtiszti főiskola elvégzése is szerepel. Tudom, hogy sok egészségügyi dolgozó költözik idegen országba, de én mindenképpen itthon képzelem el a jövőmet, ott akarok élni, ahol születtem, és az anyanyelvemen szeretnék beszélni.

Ott akarok élni, ahol születtem, nem megyek külföldre.” Berki Miklós

Külföldi munka

Kapitány Kittinek a nagymamája gyerekápoló volt, az édesanyja pedig a szülészeten dolgozik, így harmadik generációs egészségügyi dolgozónak mondhatja magát, és úgy érzi, hogy a családi példa megkönnyítette számára a pályaválasztást. Már kiskorában is örömmel böngészte a család anatómiai atlaszait, mert érdekelték az emberi szervek, az, hogyan is zajlik le pontosan egy-egy betegség, esténként pedig ki nem hagyta volna a Vészhelyzet egyetlen részét sem. Ráadásul a kórházban is előszeretettel látogatta meg az anyukáját, szívesen beszélgetett a kollégáival, akik most második családjaként szorítottak neki. Aggodalomra azonban nem volt ok, hiszen végig kiemelkedően teljesített a vizsgákon. Szinte fel sem tudja fogni, hogy kikerült az iskolapadból, ráadásul pont a születésnapján, és augusztus elejétől már a központi intenzív osztályon végezheti azt a munkát, amire mindig is annyira vágyott. Kitti is tagja volt tavaly annak a kilenc fős diákcsapatnak, akik Olaszországban jártak. Elmondása szerint mindenki nagyon kedves volt és az ápolói munka minden egyes mozzanatába betekintést nyerhettek. Az ottani munkamentalitás és a kiválóan felszerelt kórház, ami nagyban megkönnyíti a munkát, nagy hatást gyakorolt rá, ezért, ha lehetősége nyílik rá, akkor szívesen dolgozna külföldön is.

– Novák Krisztina –