OGY/EU-csúcs – Orbán: a kötelező kvóta elhárítása a legfontosabb feladat

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. február 22-én. Mögötte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (b).
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. február 22-én. Mögötte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (b). - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – A kötelező betelepítési kvóta elhárítását nevezte meg a következő időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor kormányfő hétfőn, napirend előtt a parlamentben, ahol beszámolt a múlt hétvégi európai uniós csúcstalálkozóról. A miniszterelnök bejelentette: a kormány szerdai ülésén alakítja ki az álláspontját arról, hogyan verje vissza a kötelező betelepítési kvótarendszerről szóló brüsszeli tervet.

Orbán Viktor az idei év komoly veszélyének azt tartja, hogy “Nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz”, szerinte Magyarországon és a visegrádi együttműködés másik három országán, Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon óriási a nyomás.

Ennek tárgya az – folytatta -, hogy sikerül-e “legyömöszölni a közép-európai országok torkán” egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely feljogosítaná az uniót arra, hogy az egyes tagállamok által befogadott migránsokat kötelező erővel szétosszák a többi ország között.

A március elejére előrehozott EU-csúcs tétje tehát az, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni, és a déli határoknál fel is tartóztat – mondta.

A miniszterelnök e “brüsszeli támadás” kivédését tartja a legfontosabb feladatnak a következő hetekben és hónapokban.

Orbán Viktor közölte: a magyar kormány szerdai ülésén értékeli a helyzetet, és alakítja ki az álláspontját arról, hogyan kísérelje meg visszaverni azt a “brüsszeli kísérletet, hogy egy brüsszeli szabályrendszer segítségével, folyamatosan, éveken keresztül, beláthatatlan nagyságrendben olyanokat költöztessenek, telepítsenek be Magyarországra, akikkel nem kívánunk együtt élni”.

Emlékeztetett egyúttal arra, hogy az EU korábban már hozott egy egyedi döntést 160 ezer migráns betelepítéséről, Magyarország – Szlovákiához hasonlóan – azt sem fogadta el, pert indított, és azt akarja, hogy a bíróság mondja ki: “ezt a kötelezettséget jogszerűtlenül tették Magyarország nyakába”.

A tavalyi évet a bevándorlás szempontjából értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2015 nehéz év volt az egész EU-nak, hiszen “milliós nagyságrendben, ellenőrzés nélkül, azonosítatlan és ismeretlen néptömegek jelentek meg a kontinens és Magyarország déli határainál”. A magyar válasz az “ellenőrzés, azonosítás, megállítás és visszafordítás” volt, ahogyan azt a schengeni szerződés előírja – mondta.

Szerinte a mostani EU-csúcs legfontosabb fejleménye az volt, hogy először fogadták el a magyar megközelítést egész Európára nézve, és mondták ki, hogy a legfontosabb feladat a migránsok megállítása.

Brüsszelben világossá tették – folytatta -, hogy a külső határokat meg kell védeni, ami korábban másodlagos volt más menekültügyi és humanitárius szempontokhoz képest.

Azt is világossá tették, hogy Schengent mindenkinek száz százalékosan be kell tartania – mondta Orbán Viktor, aki szerint az unió politikai értelemben ott van, ahol egy évvel ezelőtt kellett volna lennie.

Megjegyezte, a balkáni útvonal országai, beleértve Ausztriát is, “a józan ész útjára léptek”.

“Akárhogy is variálják, színezik, magyarázzák”, valójában az uniós csúcson azokat az elveket fogadták el, és azokat a teendőket jelölték meg, amelyeket a magyar kormány eddig is képviselt a migráció kérdésében – állapította meg.

Ebből – mondta – azt következik, hogy “a déli határaink megvédése lehetségessé vált”, sőt ha az osztrákok és a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok tartják a szavukat, akkor Magyarország déli határait könnyebb lesz megvédeni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem lesz könnyű, a fizikai akadályokat meg kell erősíteni, “az sem lehetetlen, hogy ki kell őket terjeszteni”, amiről még nem döntött a kormány, de felkészült erre az eshetőségre.

A miniszterelnök beszámolt az Országgyűlésben az EU megreformálására vonatkozó brit javaslatokokról is, amelyeket elfogadtak a brüsszeli csúcstalálkozón.

Jelezte, több ügyben is egyetértés volt, így például az EU versenyképesebbé tételéről, a kevesebb bürokráciáról és a nemzeti parlamentek jogalkotási szerepének megnöveléséről Brüsszellel szemben.

A legnagyobb érdeklődést a szociális ellátások brit rendszerével kapcsolatos kérdések váltották ki, és – mint mondta – fontos EU-s, közép-európai, azon belül magyar érdekeket kellett megvédeni.

A miniszterelnök hangsúlyozta, a visegrádi négyek országainak közös fellépése eredményeképpen sikerült megvédeni azt az elvet, hogy a szabad munkavállalás továbbra is az unió egész területére és annak minden polgárára kiterjed.

Sikerült megvédeni, hogy a Nagy-Britanniában járulékot fizetők szociális ellátását ne érintsék: “aki fizet valamilyen szociális ellátásért (…), annak jár továbbra is, ami eddig” – fejtette ki a kormányfő.

Az igazi vita a járulékot nem fizető harmadik országbeliek ellátása körül volt – folytatta Orbán Viktor, ismertetve: ezeket sem lehet elvenni, csak megfelelő indoklás és külön döntés után egy ideig felfüggeszteni.

Kijelentette: azokat a juttatásokat is sikerült megvédeni, amelyekért egyébként járulék alapon nem fizettek az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók.

A miniszterelnök fontos eredménynek nevezte, hogy a tervezett módosítások nem vonatkoznak az ingázókra.

A gyermekek után járó támogatások ügyében azt közölte: ezeket szintén nem lehet elvenni, de ha a gyermek nem a munkavégzés helyén, vagyis nem Nagy-Britanniában él, akkor az utána járó támogatást indexálni lehet, így a juttatást annak az országnak a létfenntartási költségéhez igazítják majd, ahol a gyermek tartózkodik. Az adatok szerint Magyarország esetében körülbelül 220 ilyen érintett van – tájékoztatott.

Orbán Viktor fontos tanulságnak nevezte, hogy az európai uniós csúcson elért eredményeket Magyarország nem lett volna képes elérni Szlovákia, Csehország és Lengyelország nélkül.

A kormányfő kijelentette: “a magyar virtus” nem lett volna elegendő az elért eredményekhez, ahhoz az is kellett, hogy Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország kormánya végig közös álláspontot képviselt. Ezért köszönetet mondott a szlovák, a lengyel és a cseh kabinetnek.

Annyit változtattak az EU-n, amennyit szerződésmódosítás nélkül lehet, most már a britek döntenek arról, hogy tagok maradnak-e – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország megtiszteltetésnek érzi, hogy Nagy-Britanniával egy közösségben van, és örülne, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés