OGY – Zárszámadás – Varga: 2017-ben érdemi béremelkedés és adócsökkentés valósult meg

Budapest, 2018. október 17. Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart Magyarország 2017. évi központi költségvetése zárszámadásának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 17-én.
Budapest, 2018. október 17. Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart Magyarország 2017. évi központi költségvetése zárszámadásának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 17-én. - © MTI/Soós Lajos
Budapest – 2017-ben érdemi béremelkedés és adócsökkentés volt, gyorsult a gazdaság növekedése és ennek hatását a családok, a vállalkozások és minden magyar ember egyaránt érezheti – hangoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es zárszámadási törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában.

A tárcavezető azt mondta, fegyelmezett költségvetési politika mellett stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet.

2017 volt az első év, amikor a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás nyomán érdemi béremelkedés valósult meg, bővült a foglalkoztatás és magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság – közölte Varga Mihály.

Nem lett igaza azoknak, akik azt mondták, hogy ha 15 és 25 százalékkal nő a minimálbér, akkor csökkeni fog a foglalkoztatás – mutatott rá.

A miniszter szerint a hatéves megállapodás egyszázalékos növekedési pluszt adott a magyar gazdaság teljesítményéhez, ami tavaly jóval az unió átlaga felett, 4,1 százalékkal nőtt. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetés benyújtásakor 3,1 százalékos növekedéssel számoltak.

Hozzátette: az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a tervezettnél is kedvezőbben, a GDP 2,2 százalékában teljesült.

“Önkritikusan el kell ismernem, hogy alábecsültük a gazdaság növekedési lendületét” – fogalmazott a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy költségvetést tavasszal készítették, míg a bérmegállapodást novemberben kötötték meg.

Varga Mihály szólt arról is, az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött, az Eximbank adósságával a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent.

Megjegyezte, Magyarország vitatja az Eurostat módszertani eljárását, miszerint az Eximbankot is az államháztartáshoz kell számítani. A miniszter ugyanakkor jelezte: ha beszámítják a bank mérlegfőösszegét, ha nem, az adósságállomány akkor is csökkent.

Elmondta, 2017-ben a gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult. Legnagyobb mértékben az építőipar nőtt – mondta – , a vállalati, az állami és az önkormányzati beruházások lendületes növekedése mellett a családi otthonteremtési program felfutása is jelentősen növelte az építőipar kapacitását. A pénzügyminiszter ismertetése szerint 2017-ben több mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.

A növekedés másik stabil pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és a célzott adócsökkentések is támogattak – közölte.

A miniszter azt mondta, 2017-ben a foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé került, miközben 2010-ben 3,8 millió alatt volt ez szám. Kitért arra is, tavaly év végére 4,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.

Varga Mihály jó hírként számolt be arról, hogy az alkalmazottak bére is nőtt 2017-ben: a bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembe vételével számolt nettó reálkeresetek 10,1 százalékkal növekedtek.

Elmondta, bár tavaly az import jobban nőtt az exportnál, az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több mint 8 milliárd euró, ezért aggodalomra nincs ok.

Szólt arról is, hogy az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése 37 százalékra csökkent. Emlékeztetett arra, hogy az államadósság devizaaránya nyolc éve még 50 százalék felett volt.

Közölte, a nyugellátások 2,4 százalékos mértékben emelkedtek; 2017 novemberében – Magyarország történetében először – minden nyugdíjas nyugdíjprémiumot kapott.

A tárcavezető közlése szerint a kormány kiemelt célja volt 2017-ben is a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, valamint a gazdaság fehérítése. A bérmegállapodás keretében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, csökkent a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó, emellett ugyancsak csökkent a társasági adó.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya 1833 milliárd forintban teljesült – ismertette a miniszter, aki kitért arra is, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére tavaly 155 milliárd forintot fordítottak.

Elmondta, 2017-ben 2571 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez; ezek az EU 2014-2020-as költségvetési ciklus előlegkifizetései, az előző időszak projektjei lényegében lezárultak.

Azt mondta, az Egészségbiztosítási Alap 2017-es kiadásai 2262 milliárd forintban teljesültek, ennek több mint 27 százalékát a pénzbeli ellátások kifizetésére, közel 72 százalékát pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használták fel.

Varga Mihály beszámolt arról, friss hír, hogy Magyarország a World Economic Forum versenyképességi listáján a tavalyi 60. hely után idén a 48. helyen zárt a mért 140 országból. A miniszter magyarázatként hozzátette: változott a módszertan, több
szempontot vesznek figyelembe a lista összeállításakor. Nem elégedettek, szeretnék, ha tovább javulna a versenyképesség – jegyezte meg.

– MTI –