OGY – Ismét elfogadta a parlament a jogalkotási törvény módosítását

Budapest – Az Országgyűlés a köztársasági elnök észrevételeit figyelembe véve ismét elfogadta a jogalkotási törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő változtatását kedden, miután az államfő a jogszabály novemberi megszavazása után megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett törvény – amelyet 120 igen, 25 nem szavazattal és 29 tartózkodás mellett hagyott jóvá a parlament – célja, hogy a jogszabály-tervezetekhez tartozó indoklások nyilvánossága biztosított legyen.

Az alaptörvény január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a bíróságoknak a jogszabályok céljának megállapításakor a preambulum mellett a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venniük. Ezeket a dokumentumokat a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában teszik közzé, azok az interneten, a nemzeti jogszabálytárban is elérhetők lesznek.

A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi miniszter határozza meg, aki kivételeket is nevesíthet. Kivétel lehet a kormány-, a miniszteri vagy az önkormányzati rendelet, mert technikai vagy végrehajtási jellegük miatt ezeket a bíróságoknak várhatóan nem kell értelmezniük. Ugyancsak kivétel a költségvetés és a zárszámadás, mert azok indokolásának közzétételre alkalmas megszövegezése jelentős terhet jelentene.

A törvény a deregulációval, vagyis a jogszabályok számának, továbbá a jogszabályi rendelkezéseknek a csökkentésével kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. A módosítás szerint a végrehajtott, kiüresedett, normatív rendelkezéseket nem tartalmazó jogszabályok a jogalkotási törvény alapján hatályukat vesztik.

Létrehozták az úgynevezett “paragrafusféket”, amely előírja a jogszabály-előkészítőknek, hogy ha új adminisztratív, vagy fizetési kötelezettséget vagy egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget kívánnak bevezetni, akkor lehetőség szerint tegyenek javaslatot valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetésére vagy arányos enyhítésére.

A Ház a jogszabály novemberben elfogadott szövegéből elhagyta az államfő által kifogásolt részeket, amelyek Áder János szerint a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezték volna.

Az államfő azt a pontot kifogásolta, amely kimondta, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról. Szerinte ez lényegében egy taxatív felsorolás volt arról: az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.

Az alkotmány viszont úgy szól: az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez pedig – hívta fel a figyelmet Áder János – egyértelműen szélesebb kört ölel fel a jogalkotási törvény említett pontjába foglalt két tárgykörnél.

A törvény március 15-én lép hatályba.

– MTI –