OGY – Illegális bevándorlás – Rendőrségi jogosítványokat kaptak a válsághelyzetben dolgozó katonák

Akt.:
Budapest, 2015. szeptember 21. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az illegális bevándorlással összefüggésben az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. szeptember 21-én.
Budapest, 2015. szeptember 21. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az illegális bevándorlással összefüggésben az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. szeptember 21-én. - © MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest, 2015. szeptember 21., hétfő (MTI) – Az Országgyűlés hétfőn a rendőrségnek és a honvédségnek is új jogosítványokat, valamint feladatokat adott a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére.

A képviselők 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz-KDNP tömeges bevándorlás kezelését célzó előterjesztésének sarkalatos, kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, az LMP-sek és a függetlenek közül 7-en nem támogatták a javaslatot, a szocialista frakció és egy független képviselő pedig tartózkodott.

A törvénymódosítások eredményeként a migrációs válsághelyzetben feladatot kapó katonák sok tekintetben a rendőrökre vonatkozó szabályok alapján intézkedhetnek. Így például igazoltathatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagokat és járműveket, továbbá idegenrendészeti intézkedésben és határforgalom-ellenőrzésben is részt vehetnek, ezek során pedig kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak.

A rendőrségnek emellett lehetősége nyílt, hogy a – a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve – külföldi felderítő tevékenységet végezzen az államhatár rendjét veszélyeztető, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítésére, beleértve az embercsempészek felkutatását és leleplezését.

A honvédség szintén rendőrségi jogosítványt átvéve a válsághelyzetben lezárhat egy területet, majd megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A katonák a rendőrségre vonatkozó szabályoknak megfelelően készíthetnek kép- és hangfelvételeket.

A határra vezényelt katonák bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnak, azonban azok nem irányulhatnak az emberi élet kioltására, a másképpen el nem hárítható támadások kivételével. A rendőrséghez hasonlóan a honvédek esetében sem jelent majd lőfegyverhasználatot a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, valamint az elfogó háló alkalmazása.

A fentieken túl a honvédség a közúti forgalmat is irányíthatja, korlátozhatja vagy szüneteltetheti.

Az előterjesztők a módosításokat azzal indokolták, hogy a migrációs krízis szükségessé teszi az államhatár védelmében érintett szervek szorosabb együttműködését, továbbá a honvédség bevonását is egyes védelmi feladatokba a válsághelyzet idején. Kiemelték, a honvédség új, ideiglenes feladatai összefüggnek az alaptörvényben meghatározott határvédelmi feladataival.

A Fidesz-KDNP emellett azt is hangsúlyozta, hogy a honvédség új feladatai ugyan szorosan kapcsolódnak a rendőrség alkotmányos pozíciójához, azok mégsem eredményezhetik a rendőrség feladat- és hatáskörének átvételét. A törvény ezzel összefüggésben kimondja, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos fő feladatellátás a rendőrség hatáskörébe tartozik, amit a honvédség csak segíthet.

A honvédség a határon saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokai vezetésével lesz jelen, és a katasztrófahelyzetekhez hasonlóan pontosan meg kell határozni a válsághelyzetben feladatot vállaló honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a feladatellátás helyét.

A parlament döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben határozza meg, a honvédség mely létesítmények őrzésében, milyen módon vegyen részt.
A kormánypárti képviselők eredetileg benyújtott javaslata lehetővé tette volna, hogy a rendőrök a válsághelyzetben a magánlakásokba is behatolhassanak a Magyarországon jogellenesen tartózkodók felkutatására, azonban ez a rendelkezés egy módosító indítvány miatt nem került bele a végleges normaszövegbe.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

– MTI –