OGY – Illegális bevándorlás – A parlament honvédelmi bizottsága támogatta a rendőrségre és honvédségre vonatkozó kétharmados törvényjavaslatot

Budapest, 2015. szeptember 9., szerda (MTI) – A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánypárti többsége és a Jobbik támogatta a rendőrségre és honvédségre tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben vonatkozó kétharmados törvényjavaslatot a testület szerdai ülésén. A szocialista és Demokratikus Kolícióhoz (DK) tartozó föggetlen képviselők nemmel szavaztak. A törvényjavaslat tartalmazza többek között, hogy a rendőrség határrendészeti, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet.

Továbbá a javaslat szerint a rendőrséget tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a járványügyi intézkedések biztosítása céljából is számos jogosítvány illeti meg.

A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal látja el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején adódó feladatait az államhatár őrzése, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények kapcsán.

A javaslat szerint e tevékenysége során a honvédség nem vonhatja el a rendőrség feladat- és hatáskörét. Kizárólag a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kihirdető kormányrendeletben meghatározott területen – e törvényben meghatározottak szerint – segítheti a rendőrt feladatainak ellátásában.

A katona a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet során jogosult gépjárművet a közúton megállítani, helyszínt biztosítani, területzárást végrehajtani, kényszerítő eszközt alkalmazni, illetve személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket tenni. A katona bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására.

A törvény a javaslat szerint szeptember 15-én lép életbe.

A törvényjavaslat indoklása szerint a kialakuló migrációs krízis szükségessé teszi az államhatár védelmében és őrzésében érintett szervek szorosabb együttműködését, és a Magyar Honvédség bevonását egyes védelmi feladatok ellátásába.

A bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyhangúlag támogattak egy módosító javaslatot, mely a magánlakásba való behatolásra vonatkozó rendőri felhatalmazást, mint szükségtelent, mellőzi, ugyanis az új rendelkezéssel megvalósítani kívánt felhatalmazást már a jelenlegi szabályozás is megvalósítja.

(A módosítással mellőzni kívánt rendelkezés szerint a rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása érdekében, ha alaposan feltételezhető, hogy a magánlakásban ilyen személyek tartózkodnak.)

Kósa Lajos fideszes képviselő, a honvédelmi bizottság elnöke a testület ülésén többek között arra mutatott rá, hogy a bevándorlók magukról állítanak ki bizonyítványt, mikor az országba belépésükkel máris jogellenes magatartást tanúsítanak, miközben egyes számítások szerint 3 ezer és 10 ezer euró közötti összeget költenek arra, hogy eljussanak idáig.

A kormánypárti politikus a katonák fegyverhasználati jogosultsága kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy még a közlekedési rendőrök is fegyverrel végzik munkájukat, de senki nem feltételezi, hogy ok nélkül lövöldözni fognak. Amit a katonák esetleges fegyverhasználatával kapcsolatban az ellenzék állít: fantazmagória.

Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke az ülésen arra figyelmeztetett: a javaslat eredményeként fegyveres katonák rohangálhatnak majd az országban olyan parancsokat teljesítve, melyekről hónapok múlva derül ki, hogy alkotmányellenesek. Az ellenzéki képviselő megjegyezte, hogy épkézláb európai megoldás esetén megfelelő egyeztetés után az alaptörvény módosításához is adhat támogatást pártja.

A bizottsági ülésen Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő jelezte, hogy bár az alaptörvény félmondatos módosításával sok jogi hercehurcát lehetett volna megelőzni, de pártja támogatja a kormánypárti képviselők által benyújtott kétharmados törvényjavaslatot.

Mint mondta: nem feltételezik, hogy a Magyar Honvédség magyar állampolgárok sérelmére kívánna fellépni és a jelenlegi helyzetben szükség van a katonaság segítségére.

Vadai Ágnes független képviselő, a DK politikusa ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a javaslat alkotmányos bizonytalanságba sodorja a honvédséget. Az ellenzéki képviselő szerint a javaslatot vissza kell vonni.

Firtl Mátyás kereszténydemokrata képviselő, a honvédelmi bizottság alelnöke azt emelte ki, hogy a migrációs nyomást az uniós elvárásokkal összhangban kell kezelni és a rendőrségnek segítségre van szüksége.

Felkai László a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági ülésen elmondta: a rendőrség képes ellátni feladatát, de a honvédség segítségét szívesen fogadja.

Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára az hangsúlyozta: a fegyverhasználati jogosultság bizonyos keretek között megilleti a katonát, kérdés, hogy a gyakorlatban úgy fog-e eljárni, mint egy rendőr.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés