OGY – Benyújtották az oktatási törvényeket módosító csomagot

Budapest – Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami fenntartónál, differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok – többek között ezt tartalmazza az oktatási törvényeket érintő módosításcsomag, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.

A köznevelési törvényt érintő változások között tartalmazza az 53 oldalas javaslat a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetőségét, a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevételével. Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését, és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat.

Az állami intézményfenntartó – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A javaslat alapján a vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerülne az érintett épületeknél.

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezne.

A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter, mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre.

Kitértek arra is, hogy a Klik létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.

Fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik került a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül.

A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumokban a művészeti képzésre való felkészítés folyamán a tanulók nagy óraszámban részesülnek táncművészeti oktatásban, amely többszöröse a heti kötelező öt testnevelésórának. A módosítás lehetőséget biztosít a művészeti szakmai képzés beépüljön a testnevelés órákba.

A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt, mint írták, a társadalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók középszinten is letehessék.

A szakképzési törvény rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek kiterjesztését, a centrumok költségvetése összeállításának alapelveit, a szakképzési centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat.

A javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját. A jogszabály a korábbi rendelkezéseket pontosítva mondja ki az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén.

A tervezet előírja, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti, így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből más gazdálkodó szervezethez menjen a további gyakorlati képzésre.

Pontosítanák, hogy a tanulónak pénzbeli juttatás kizárólag a tanulószerződéses formában vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésnél jár. A tervezet lehetőséget ad egyes gyakorlati tananyagtartalmak kizárólag szakképző iskolai teljesíthetőségére a kerettantervi előírások alapján, illetve további esetben, tanulói/szülői kezdeményezésre a gyakorlati képzési idő 5 százalékában. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű feltételei, így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi képzés előírása, amelynek finanszírozási hátterét teremti meg a jelen módosítás.

Változhat a felsőoktatási törvény is, a javaslat tartalmazza az állami felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását szolgáló kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumok működtetésével kapcsolatos, a gyakorlat által felvetett szabályozási kérdések kezelését.

Módosulhat a teljes idejű képzésre vonatkozó törvényi szabályozás is a felsőoktatásban, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott óraszám minimális mértéke félévenként legalább kettőszáz tanóra lehetne. Így a rugalmasabb szabályozás útján a magasabb óraszám lehetőségét nem zárják ki, de az oktató személyes közreműködését nem igénylő foglalkozás időkeretének a biztosítását is lehetővé teszik. Lehetőség nyílhat arra is, hogy a Zsigmond Király Főiskola augusztustól alkalmazott tudományok egyetemeként működjön.

– MTI –








hirdetés