OGY – Az alkotmányellenességet korrigálva változtatott az MNB-törvényen a Ház

Budapest – A jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságoknak csak azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

A Ház kedden szavazott ismét a jegybanktörvény módosításáról – 112 igen és 61 nem vokssal fogadva el azt -, miután az Alkotmánybíróság a korábbi változat egyes passzusait alaptörvény-ellenesnek ítélte.

A másodszor elfogadott szabályozás értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizi.

A jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni.

A törvénymódosítás része maradt ugyanakkor, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke az MNB-elnök illetményének 70 százalékában, míg a testület tagjai annak 60 százalékában részesülhetnek.

Ugyancsak lazított a Ház az MNB-t érintően az egyes ügyintézési határidőkön, amelynek értelmében a 30 nap indokolt esetben megduplázható.

Bánki Erik, a javaslat fideszes beterjesztője a törvényalkotási bizottság múlt heti ülésén hangsúlyozta: a változtatások minden tekintetben megfelelnek az Ab által kijelölteknek.

A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást. Kijelentette: megfelel az információszabadságról szóló törvényben foglaltakna az a mód, ahogyan a javaslat leszűkíti a nem nyilvános adatok körét.

Az Országgyűlés első alkalommal március 1-jén fogadta el – kivételes eljárásban – az előterjesztést, ám arról március 9-én Áder János államfő normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

Az első ízben elfogadott változtatás még szélesebb körben adott lehetőséget a gazdasági társaságok adatnyilvánosságának korlátozására, de arra is, hogy a jegybanki alapítványok is gátolják adataik megismerhetőségét. Ez utóbbit az előterjesztő azzal indokolta akkor: azok működését a kezdetektől a kuratórium vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.

A köztársasági elnök azt állapította meg, hogy az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

Az Ab március végén mondta ki, hogy a jogszabály adatnyilvánossággal kapcsolatos változtatása alkotmányellenes. A testület megállapította, hogy az MNB alapítványai, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései alaptörvény-ellenesek.

Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.

– MTI –








hirdetés