OGY – A kormányoldal az alkotmányban szabályozná, az ellenzék népszavazáshoz kötné a feliratkozás bevezetését, megszűnhet a borítékos szavazás

Budapest, 2012. október 3., szerda (MTI) – Míg a kormánytöbbség az alkotmányban állapítaná meg a választási feliratkozás alapvető szabályait, az MSZP és az LMP népszavazáshoz kötné az előzetes regisztráció bevezetését. A feliratkozást a Jobbik is ellenzi, javaslataik egy része lazítana a regisztrációs feltételeken. A szavazáskor használt borítékokat nemcsak a Fidesz, hanem a Jobbik és az LMP is mellőzné. A radikálisok általános iskolai végzettséghez kötnék a választójogot, az ökopárt pedig 3 százalékra vinné le a parlamentbe jutás küszöbét.

Csaknem félszáz indítvány változtatna a kormánypártok választási eljárásra vonatkozó javaslatán és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításon.

A legjelentősebb módosítást a parlament alkotmányügyi bizottsága kezdeményezte szerdán. Ennek elfogadásával az alaptörvény nemcsak lehetővé tenné az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is meghatározná, rögzítve, hogy Magyarországról nem, csak a határon túlról lehet levélben feliratkozni.

Az előterjesztés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkezők személyesen vagy elektronikus úton – az internetes ügyfélkapun – kérhetnék felvételüket a névjegyzékbe, míg a külföldön élő állampolgárok levélben vagy interneten. A módosítás az alkotmányba írná, hogy a regisztráció a választást vagy a népszavazást megelőző 15. napig kérelmezhető.

Három fideszes képviselő a szavazáskor használt borítékok mellőzését javasolta. Szerintük a változtatás gyorsabb szavazatszámlálást és több mint harmincmillió forint megtakarítást hozna, miközben a zárt urnába félbehajtva dobott szavazólap továbbra is szavatolná a titkos voksolást.

A választási eljárási törvényjavaslatnak azt a megkötését, hogy csak a borítékba tett szavazólap érvényes, a Jobbik és az LMP is eltörölné. Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy indokolt: a boríték garanciális szerepe minimális, használatát az érvényesség feltételeként kikötni azonban súlyos tévedés, visszaéléseknek ágyazna meg. Ezért azt javasolja, hogy – a külképviseleti és a lakóhelytől távoli belföldi szavazás kivételével, amikor a szavazat átszállítása miatt ez indokolt – ne használjanak borítékot a voksoláskor.

A borítékhasználat megszüntetését vetette fel a jobbikos Korondi Miklós is, mondván, hogy a borítékba tett szavazólap ad lehetőséget a láncszavazásra.

A legtöbb vitát kiváltó választási feliratkozást az MSZP és az LMP is ellenzi, ezért közös módosító indítvánnyal törölnék a javaslatból. Indítványuk a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezők esetében elvetné a választási regisztrációt, álláspontjuk szerint ugyanis az állam által összeállított választói névjegyzék kiválóan alkalmas a voksolás lebonyolítására.

A szocialisták szerint a választási eljárási rendszer megváltoztatását a választópolgárok akaratától kellene függővé tenni, ezért Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és két frakciótársa az alaptörvény-módosító javaslathoz benyújtott indítványában kimondaná, hogy ha sarkalatos törvény a választójog gyakorlását feliratkozáshoz köti, az erről szóló jogszabály megerősítéséről ügydöntő népszavazást kell tartani. A törvényt a köztársasági elnök csak a megerősítés után írhatná alá.

Az LMP-s Karácsony Gergely is népszavazást javasol, szerinte azonban a megerősítő referendumnak a regisztráció alkotmányos alapjáról kellene döntenie. Előterjesztése értelmében a feliratkozást lehetővé tevő alkotmánymódosítást parlamenti elfogadása után népszavazásra kellene bocsátani, mégpedig négy hónapon belül, az államfő pedig csak akkor írhatná alá, ha a referendumon az érvényesen szavazók több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint negyede annak hatálybalépésére szavaz.

A legtöbb módosító javaslatot a Jobbik jegyzi. Az ellenzéki párt képviselői lehetővé tennék az alkotmányban, hogy a választójogot alapfokú iskolai végzettséghez kössék.

A radikális ellenzéki párt emellett úgy lazítana a feliratkozás szabályain, hogy az ne záruljon le 15 nappal a választás előtt, hanem a köztársasági elnök meghosszabbíthassa a regisztrációs időszakot. Képviselői ezt azzal indokolták, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde a 2006-os önkormányzati választás előtt 14 nappal került nyilvánosságra, és nyilvánvalóan növelte a részvételi hajlandóságot, mint ahogyan máskor is történhet hasonlóan váratlan esemény a kampány utolsó két hetében.

A Jobbik kezdeményezi azt is, hogy a Magyarországon élők a regisztrációs időszak utolsó napjáig feliratkozhassanak levélben. Ellenben nem járulnának hozzá, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhasson, és ahhoz sem, hogy az aktivisták a választópolgárok lakóhelyén gyűjtsék a jelölteket támogató aláírásokat.

Kivennék továbbá a választási eljárási törvényből, hogy a pártoknak be kell jelenteniük azok nevét és lakcímét, akik az ajánlások gyűjtésében részt vesznek. Erre vonatkozó javaslatot az LMP-s Karácsony Gergely is benyújtott.

Az LMP politikusa azt is deklarálná, hogy a jelöltek nem állami támogatásból kampányolnak. Emellett 3 százalékra szállítaná le a parlamentbe jutás küszöbét.

Az MSZP-s Szanyi Tibor több ironizáló módosító indítványt is benyújtott a választási eljárásról szóló javaslathoz. Egyik előterjesztése szerint például nem kérhetné felvételét a névjegyzékbe az, aki “a konzultációs kérdőívre adott válaszában csúnyát írt”, aki “a kérdőívvel befűtött, vagy azt más módon méltatlanul használta fel”, továbbá aki “sértődött panelproli, nyugger”, vagy éhezik.

– MTI –








hirdet�s