Nyugdíj – Századvég: a magyar rendszer az egyik legkedvezőbb volt Európában

Nyugdíj – Századvég: a magyar rendszer az egyik legkedvezőbb volt Európában
Budapest, 2011. június 7., kedd (MTI) – A korkedvezményes nyugdíj rendszere Magyarországon az egyik legkedvezőbb Európában; a “kiváltságos helyzetben lévő” munkavállalói csoportok tagjai kevés szolgálati idővel, fiatalon, teljes nyugdíjjal vonulhattak vissza a munkaerőpiacról – olvasható a Századvég Alapítvány elemzésében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

A tanulmányban más európai országok korkedvezményes nyugdíj rendszerét hasonlították össze a Magyarországon eddig érvényben lévő rendszerrel.
    A nemzetközi példák alapján az Európai Unió tagállamainak vonatkozó szabályozása a korkedvezményes nyugdíj ba vonulást két módon teszi lehetővé a rendvédelmi dolgozók számára: az egyik gyakorlat szerint a kedvezményes korhatár nem számottevően alacsonyabb, mint az általános nyugdíjkorhatár. A másik gyakorlat szerint az életkorkedvezmény jelentősen alacsonyabb lehet az általános nyugdíjkorhatárnál, de annak igénybevételéhez tetemes szolgálati időre van szükség, sőt ez utóbbi esetben a kapott járadék az általános nyugdíjnak mindössze töredéke.

Nyugdíj – öszvér megoldás jött létre

    A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarországon a korkedvezményes nyugdíj azásnak egy olyan “öszvér megoldása” jött létre, amely az állami kötelezettségek túlvállalása mellett a nemzetközi példákban látott kedvezménytípusok mindegyikét egyszerre biztosította a rendvédelmi munkavállalók számára.  
      A konkrét példák között megemlítették, hogy Németországban a rendvédelmi dolgozók nem vagy csak alig részesülhetnek nyugdíjkedvezményben, ami azt jelenti, hogy az egyre növekvő (65-ről 67 évre) általános nyugdíjkorhatártól öt évvel korábban, azaz 60, illetve a későbbiekben 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ennél korábbi nyugdíjazásra csak alaposan megindokolt egészségügyi probléma igazolása esetén ad jogi lehetőséget a német nyugdíjigazgatóság.
    Ausztriában még szigorúbb jogi szabályozás vonatkozik a rendőrségi dolgozók nyugdíjazására: ott a törvényes nyugdíjkorhatár ugyanis 65 év, igaz, a tényleges nyugdíjba vonulási kor 55-57 év közé tehető. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendőrségi állomány Ausztriában alig egy-két évvel megy el korábban nyugdíjba, mint a köztisztviselői, közalkalmazotti kőr, ahol az átlagos nyugdíjba vonulási időszak a 60. életév körül van.
    Franciaországban igen eltérő szabályozás vonatkozik a közalkalmazotti és a közszféra egyes csoportjaira, ám teljes összegű nyugdíj  csak azoknak jár, akik legalább 37,5 év munkaviszonnyal rendelkeznek (ez a jogi előírás 2012-től 41 évre módosul). Egyébként a közszférában dolgozók nyugdíjkorhatára általában 60 év, de a rendőrök már 50 évesen nyugdíjba mehetnek, igaz azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben nem kapnak teljes összegű nyugdíjellátást.

Angliában két nyugdíj csoport létezik a rendőri állomány tagjainak

    A tanulmány szerint Angliában pedig két nyugdíj elosztási csoportba bontják a rendőri állomány tagjait, annak megfelelően, hogy 2006 áprilisa előtt vagy az után kezdték meg szolgálati viszonyukat. Azok, akik 2006 áprilisa előtt szereltek fel, csak akkor kaphatnak maximális nyugdíjat, ha legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkeznek, ám a szabályozás lehetőséget teremt a korkedvezményes nyugdíj választására is azoknak az 50. életévüket betöltő rendőröknek, akik legalább 25 évet szolgáltak a rendőrség intézményrendszerén belül.
    A 2006 áprilisa után szolgálatba állt állomány számára szigorúbbak a nyugdíjba vonulás feltételei: a maximális összegű nyugdíj folyósításához számukra már legalább 35 év szolgálati időt kell igazolniuk, míg azok, akik a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét választják, csak 55 éves korukban tehetik ezt meg, azzal a feltétellel, hogy addig letöltötték a 35 év szolgálati időt.
    A visegrádi országok gyakorlatát elemezve az összehasonlítás készítői arra jutottak, hogy Lengyelországban jelenleg hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon. A lengyel miniszterelnök szerint a rendőri állomány kiváltságai tovább már nem fenntarthatóak, ezért kormánya szisztematikus átalakításba kezdett.
    A jelenlegi szabályozás szerint a rendőrségi munkavállalók – életkorra való tekintet nélkül – 15 évi szolgálati idő után dönthetnek úgy, hogy korengedményes nyugdíjba vonulnak, igaz, ennek összege 15 év szolgálati idő után maximum a havi átlagjövedelem 40 százaléka lehet. A kormány szándékai szerint a minimális szolgálati időt legkevesebb 20 évre emelnék, s a rendvédelmi dolgozók leghamarabb csak az 55. életévük betöltése után mehetnének tényleges nyugdíjba.
    Csehországban a korkedvezményes szolgálati nyugdíj feltétele a rendőrségi alkalmazottak számára 15 év szolgálati idő felmutatása, ám a szabályozás szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíjat, azaz az utolsó bruttó bér 60 százalékát csak azok a korkedvezményes nyugdíjat választó rendőrségi alkalmazottak kaphatják, akik 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek – áll a közleményben.
    Szlovákiában a korkedvezményes szolgálati nyugdíj 15 évi munka után jár a rendőri alkalmazottak számára, ám ez csak a havi átlagbérük 30 százaléka lehet. Ez az összeg további szolgálati évek letöltésével növekedhet, ám az erre vonatkozó anyagi ösztönzők nem jelentősek, így például további 10 év munkavállalás után a havi átlagbér legfeljebb 60 százalékára nőhet a korkedvezményes nyugdíj mértéke.  

A szlovákiai nyugdíj is módosulna

    A magyar és a lengyel kormányhoz hasonlóan a szlovák politikai osztály is a rendőrségi dolgozók nyugdíj szabályozásának szigorítására törekszik annyiban, hogy a tervek szerint a jövőben csak 20 évnyi szolgálat után, 55 éves korban mehetnének szolgálati nyugdíjba a szlovák rendőrök – olvasható a Századvég elemzésében.








hirdet�s