Nyolcnál többet zavar a zaj

Van, akit a hangos rendezvények zavarnak. Az ombudsmant meg a nem tiszta jogszabályi helyzet. kormányrendelet a szabálysértésekről [.pdf – 372KB]ombudsmani jelentés [.pdf – 146KB]&nbspKapcsolódó fórum téma

„Szigorítaná” az úgynevezett csendrendeletet az ombudsman. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatala tulajdonképpen a hozzá érkezett panaszok egy részét kivizsgálva jutott arra az álláspontra, hogy jelentésben kell felhívnia a jogszabályalkotók, vagyis a kormányzat és a települési önkormányzatok figyelmét, hogy a vonatkozó rendeleteik megalkotásakor legyenek körültekintőek.

Az ombudsman ugyanis azt a megállapítást volt kénytelen megtenni, miszerint a hatályos rendeletek nem könnyen betarthatóak, ez okozza, hogy – a hivatal tapasztalata szerint – sok esetben nem találnak hatósági védelemre azok a városlakók, akik az otthonuk közelében zajló valamely hangos rendezvényre panaszkodnak.

Mint például az a miskolci, aki szintén a biztosi hivatal segítségét kérte, amiért a közelmúltban a városi sportcsarnokban tartott rendezvények zavarták esti-éjszakai nyugalmát (ez volt az ombudsman munkatársai által konkrétan kivizsgált nyolc eset egyike; a többi ügy budapesti, soproni, pápai).

Átfogó vizsgálatot tartottak, amely során nyolc ügynek konkrétan utánajártak, de a panaszok száma összességében ennél jóval nagyobb volt – ismertette a hátteret, s egyben reagált is az ombudsmani bejelentést kíséri kételyekre (‘nyolc eset nem sok’) a biztosi hivatal főosztályvezető-helyettese.

Somosi György lapunk érdeklődésére elmondta, a vizsgálat a szabad téren tartott rendezvényeknek a lakókörnyezetre gyakorolt zavaró hatására vonatkozott – vagyis arra, hogy amikor egy településen az önkormányzat valamilyen nyíltszíni fesztivál, koncert és hasonló megtartására engedélyt ad, kellő figyelemmel van-e zajvédelmi hatóságként arra, hogy a környéken élőket nem zavarja-e túlzottan a ricsaj, a zenebona. A biztos elé került panaszok jelzik: van, amikor és akiket zavar.

Általános tapasztalat (lapunk is többször találkozott ezzel a problémával az elmúlt években), hogy a hatályos kormányrendelet, illetve a helyi rendeletek egy esetleges lakossági bejelentés nyomán kevés lehetőséget adnak a kihívott rendőrnek, illetve a helyhatóság munkatársainak, hogy érdemben eljárhassanak. A jogszabály csak annyit ad meg: ne legyen a zaj mértéke „indokolatlanul” nagy és ne lépje túl a zajvédelmi határértéket. Az „indokoltság” megítélése szubjektív, arra a rendőr nincs felkészítve, ahogy zajmérő műszer sincs nála. Mit tudna tehát tenni?… Az ombudsman szerint semmit, ezért volna szükség a vonatkozó jogi háttér áttekintésére, hatékonyabbá tételére. A nagyobb településeken például hasznos lehet az úgynevezett „zajkommandó” létrehozása – a jelentés erre jó példaként éppen Miskolcot hozza fel.

 

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről
„Csendháborítás
6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul és a megengedettnél nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.”

Részlet az ombudsmannak az OBH 2820/2005. számú ügybeli jelentéséből
„A csendháborítás szabálysértés elkövetéséhez tehát indokolatlan és a megengedettnél nagyobb zaj okozása szükséges. (Egy szakértői elemzést idézve:) A szabálysértés tényállási elemei közé bekerült ‘és a megengedettnél nagyobb’ szöveg a szabálysértési tényállás értelmezésénél a gyakorlatban gondot okozhat. A csendháborításról a korábban hatályos kormányrendelet egyértelműen fogalmazott, amikor úgy rendelkezett, hogy a szabálysértést az követi el, aki ’indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja’. Helyes lett volna a rendeletben ezt a szöveget meghagyni. (…) A megengedettnél nagyobb zajra hivatkozás esetleg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályokban megengedett értékhatárokra utal. Ezeknek a szabályoknak a hatálya azonban nem terjed ki a rendeletben meghatározott helyekre, területekre és ott okozható zajra. (…) Véleményünk szerint a szabálysértési tényállást módosítani kellene és az ’és a megengedettnél nagyobb’ szöveg helyére az ’olyan’ szót kellene az (1) bekezdésbe beiktatni.”
A fentiek alapján a csendháborítás szabálysértés tényállásának módosítását tartom szükségesnek.”