Nyitott házasság: hogy milyen???

Nyitott házasság: hogy milyen???
Vajon ez a nyitott házasságnak nevezett dolog tényleg működhet? Miért van az, hogy vannak párok, akiknek megmenti a kapcsolatát, mások meg tönkremennek bele?

Ma több az egyedülálló nő, mint a házas. A nők szinglik maradnak, a párok elválnak, a normális házasság olyan ritka, mint a fehér holló. Egész könyvek szólnak arról, hogyan kell jól működtetni egy nyitott házasságot. A téma egyre népszerűbb, és az ellenzők egyre kevesebben vannak. Lehet, hogy ez a megoldás a modern kor válási statisztikáira? Vagy lehet, hogy ez már egy még alacsonyabb szint, és a társadalmi morál teljes csődjéneka megnyilvánulása?

Akiknek bevált

Akik a nyitott házasságok mellett szavaznak, azt mondják, hogy ez nem a hűtlen párok játéka. Ehhez egy nagyon egészséges párkapcsolatra van szükség, ahol a felek őszintén és nyíltan kommunikálnak egymással, és valódi szeretetet éreznek egymás felé. Ahol nincs féltékenység, hiszen megértik egymás igényeit, tiszteletben tartják azokat, és megvan a feltétlen bizalmuk egymásban. Az ilyen párok „csak” a szexre tartanak második, harmadik valakit, akit legtöbbször a házastársuk is ismer, sőt, sokszor közös aktusokra is sor kerül.
Ilyenkor nem arról van szó, hogy elfáradt a kapcsolat, hanem arról, hogy – szerintük – sokkal jobb egy megegyezés után levezetni az újra, a másra való igényünket, mintha ugyanezt titokban tennénk. Sok pár számol be arról, hogy a nyitott házasság valójában megmentette a kapcsolatukat, és hogy a gyerekek, az életük változatlanságának érdekében folyamodtak ehhez a megoldáshoz – és nekik bevált.

Hogy milyen? Nyitott?!

Felmerül a kérdés, hogy ha valakinek ennyire jó a kapcsolata a párjával, vajon miért van igénye másra, egy harmadikra. Tudjuk, hogy az ember alapvetően nem monogám. Ami nem is teljesen igaz, hiszen az ember a testestől-lelkestől létező valami. A lelkünk nem monogám, hiszen nincs neme. A lélek nem szerelmes, hanem szeretet érez. És a léleknek végképp nincs szüksége szexre, viszont szüksége van a vele járó csodálatra és affinitás érzésére. A test, az viszont monogám. Igazságtalan dolog a természettől, hogy a nőknek mindössze egy méhük van, a férfiaknak viszont sokmillió spermájuk, ám ez nem azt jelenti, hogy ők fel vannak jogosítva a válogatás nélküli szaporodásra. Nem állatok vagyunk, tudniillik.

A házasság két ember döntése. Annak a szándéknak a megnyilatkozása, hogy ők innentől csak együtt, egymásért, jóban és rosszban, akármit is hoz az élet. Ez feltételezi, hogy mindkettőjük számára annyira fontos a másik, hogy bármit megtennének érte. Innentől semmi nem kompromisszum, azt még előtte hozzuk meg – ha egyáltalán. Attól a ponttól, hogy valakivel összekötjük az életünket, már nincs helye kétségeknek, áldozat-játszásnak, vagy elégedetlenségnek. És legfőképpen nincs helye egy harmadik vagy negyedik személynek, aki olyan intim közelségbe kerül a saját házastársunkkal, amihez eddig csak nekünk volt jogunk.

A házasság lényege éppen a zártság. Az a zárt szövetség, ami csak arról a két emberről szól, és ami elég erős ahhoz, hogy minden külső problémát le tudjanak együtt küzdeni – hiszen nem egymás ellen harcolunk, hanem együtt, a közös céljainkért.Aki ettől fél, akinek ez riasztó vagy furcsa gondolat, az ne házasodjon, hanem érjen és tapasztaljon még egy keveset. Mert ha egy kapcsolat nyitott, az már nem házasság. A már az az állapot, hogy inkább maradunk a biztonságos, nyugodt kis életünkben, és nem változtatjuk meg, azt, amivel baj van, mert vagy nem vagyunk hozzá elég bátrak, vagy nem vagyunk hozzá elég okosak – vagy mert könnyebb a másikat és a körülményeket hibáztatni. Van az úgy, hogy az ember nem tudja, mi a kiút egy helyzetből. Előfordul az is, hogy legjobb igyekezete ellenére nem tudja megoldani egyedül a házasságában jelen levő problémát. De aki ebben a helyzetben egyszerűen hűtlen lesz, és ezt nyitott házasságként legalizálja, az csak még eggyel rosszabbá tette a saját – és minden érintett – helyzetét.

Házassági szabályok

A házasságnak megvannak az írott és az íratlan szabályai. A hűség, a szexuális monogámia minden kultúrában részét képezi a kimondott eskünek. Azért esküvő, tudniillik: megesküszünk mindarra, ami egy kapcsolatban igazán fontos, amit néha nem könnyű betartani, de ami nélkül nem működhet a házasság. A váláshoz nagy bátorság kell (egy nőnek legalább is). A házasság megjavításához pedig nem csak nagy bátorság, hanem sok türelem, kitartás, segítség is. Nyitott házasságba torkollni nem nehéz: a lusták és a gyávák játéka. Kár, hogy ma már senki sem szégyelli az ilyesmit.
Forrás: www.nana.hu