2013.08.31. 10:26
Jegyzet: Bolondfalva
Aki diafilmeket nézett gyermekkorában, illetve aki diafilmek segítségével mesélt gyermekének, talán emlékszik még Bolondfalva lakóira.
Aki diafilmeket nézett gyermekkorában, illetve aki diafilmek segítségével mesélt gyermekének, talán emlékszik még Bolondfalva lakóira.
A kissé ügyefogyott emberekre, akik furcsábbnál furcsább ötlettel álltak elő a jobbítás érdekében. Ők azok, akik az ablak nélkül megépített ház esetében kitalálták: zsákban viszik be a fényt. Persze hiába töltötte a zsákokat verőfényes napsütésben a falu apraja-nagyja, a házban csak nem lett világosság. De az az ötlet sem vált be, amikor úgy akarták gyorsabban tolni a szekeret, hogy mindkét végére embereket állítottak a szekérrúd mellé. A végeredmény pedig: helyben toporgás.
Nos, egyre erősebb bennem az érzés, hogy Miskolc honatyái és honanyái Bolondfalva késői leszármazottai lehetnek. Mi mással magyarázhatnánk, hogy a megyeszékhely szekerét hosszú ideje nem sikerül egy irányba tolni. S miközben sorra köröznek le minket a vetélytársak, mi egy tapodtat sem haladunk előre.
Persze nehéz is az érdemi munkára koncentrálni, amikor – párthovatartozástól függetlenül – csak azzal foglalkoznak képviselőink, hogy a másik mikor, mit rontott el, mit nem csinált jól, mit lehet a múltból a szemére vetni. Jól példázza ezt a csütörtöki rendkívüli ülés is. De könyörgöm! Mikor lesz ennek vége? S mikor veszik észre, hogy ennek nem lesz jó vége?
- Uri Mariann -