Igazán még kémkedni sem kell

Képzelje el, hogy most kezdett el gondolkodni azon, hol szeretné tölteni a nyaralását. Reggel több utazási irodát felkeres, ahol informálják a legújabb ajánlatokról. Ezután ellátogat a kedvenc kávézójába, ami egy népszerű coffee shop lánc tagja a városban. Izgatott a lehetséges utazása miatt, ezért az internetet böngészi, és később, aznap este főként az Olaszországot bemutató tévéműsorokat nézi. Másnap a közösségi oldalának a hírcsatornája kávézással, repüléssel és szállodafoglalással kapcsolatos hirdetéseket dob fel önnek, utóbbiakat leginkább Olaszországba.

Hekkerek vagy…?

Természetesen egy ilyen szituációban egyből arra gondolunk, hogy lehallgatják a telefonunkat és meghekkelték az okostévénket, holott erről szó sincs. A fenti példa pusztán azt mutatja be, hogyan lehet a tartózkodási helyünkre, a kártyás vásárlásainkra, az érdeklődési körünkre és a tévénézési előzményeinkre vonatkozó adatokat összekapcsolni és legálisan felhasználni ahhoz, hogy személyre szabott hirdetéseket hozzanak létre számunkra. Közülünk sokan még örülnek is a testre szabott, adott esetben akár akciós ajánlatoknak, de a dolog egyből aggasztóbbá válik, amikor az adatgyűjtést egészségügyi problémáink, pénzügyi nehézségeink, privát fotóink feltérképezésére vagy kiszolgáltatott emberek, például gyermekeket célzó hirdetések előállítására használják fel.

A Facebook egyébként már többször nyilatkozott arról, ha nem kémkednek a felhasználóik után, akkor is több, legális módon hozzájuthatnak bizonyos személyes adataikhoz, és nem is kell megerőltetniük magukat. A legtöbb felhasználó például előszeretettel használja azt a Facebookon belüli alkalmazást, amelynek segítségével kiposztolhatja, honnan hová utazik. A másik hasonló nyomkövető módszer pedig az, amikor a Facebookra készített fotók esetében nincs kikapcsolva a helymeghatározás funkció, ráadásul még azt is bejelölik a delikvensek, hogy éppen melyik edzőteremben vagy vendéglátóhelyen tartózkodnak. Ezek segítségével a cég akarva-akaratlanul bármikor tudomást szerezhet arról, merre járunk, hiszen az összes adat náluk landol. Mindezekhez jön még, hogy minden készüléknek van egy egyedi IP-címe, amit szintén vissza lehet követni, bár ez számít a „leggyengébb helymeghatározási módszernek”, mert csak nagyjából képes megmutatni, éppen merre járunk.

Szabadalmak

A Facebook ráadásul egy olyan „kémkedési módszert” is szabadalmaztatott már, amivel offline eszközökön keresztül is képes megfigyelni a felhasználói szokásokat. A Mashable egyik cikkében napvilágra hozta, hogy a Facebook egy olyan technológiát szabadalmaztatott, ami az offline lehallgatás lehetőségeit tartalmazza. Elképzelhető, hogy ezt a technológiát sosem fogják alkalmazni (legalábbis a felhasználók engedélye nélkül), de a hírek szerint a szabadalom elkészült, így a lehetőség adott. A Facebook reagált a cikkre, válaszukban hangsúlyozták, hogy nem tervezik a szabadalomban rögzített technológia bevezetését, hiszen számtalan más szabadalmuk is van, és ezeknek csak egy részét valósítják meg.

Leragasztott webkamera

A válasz mindenesetre nem túl megnyugtató. Ráadásul az interneten számtalan fotó fellelhető arról, hogy Mark Zuckerberg is leragasztotta a laptopjának webkameráját és a mikrofonját is, pedig az ő gépén valószínűleg nem lejárt licenccel rendelkező vírusirtóval fut a Windows XP. Hasonló fotókat találhatunk még az FBI igazgatójának, James Comey-nak a számítógépéről is, ezért – ha nem is vagyunk olyan fontos emberek, mint ők – nem árthat, ha mi is az általuk mutatott példa alapján járunk el számítógépeinkkel kapcsolatban.

(A borítóképen: Információk sokasága tudható meg a gép előtt ülőről | Fotó: Shutterstock/Illustráció)