November 4-e – az emlékezés napja

A szovjet megszállás első napjai – 1956. november 6-a. Orosz tank Budapest belvárosában
A szovjet megszállás első napjai – 1956. november 6-a. Orosz tank Budapest belvárosában - © Fotó: AFP
Miskolc – Az 1956. október 23-án kitört forradalom sorsát a november 4-i szovjet invázió pecsételte meg.

Magyarország kormánya 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét. Az emléknapon félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd a hagyományok szerint a Terror Háza Múzeum Hősök falánál gyertyagyújtással, a Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellájánál koszorúzással, a Szent István Bazilikában pedig emlékkoncerttel emlékeznek az ’56-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira.

Országszerte szintén megemlékeznek a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen kibontakozott fegyveres szabadságharc eltiprásáról.

Összeállításunkban az 1956-os forradalom miskolci eseményeit idézzük, forrásként használva Kis József, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója információit.

Október 22.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tartott vitaesten összeállították az egyetemi diákság 11 pontos követelését. Egyik fő pontjuk a szovjet csapatok kivonulásának a követelése volt. A gyűlésen megválasztották a diákparlamentet, amely ré­giónk egyik legfontosabb forradalmi szervezetévé vált. A diákparlament elnöke Fekete Simon lett.

Október 23.

A DIMÁVAG Gépgyár fiatal munkásai (Bogár Károly, Turbók Gyula, Gellért Károly és mások) 21 pontban foglalták össze követeléseiket. A szovjet csapatok kivonulása mellett valódi általános és titkos választójogot is követeltek. A pontokat megfogalmazó csoport tagjaiból úgynevezett Munkásszervező Bizottság alakult.

Október 24.

A DIMÁVAG munkásai tüntetésen akarták kinyilvánítani kiállásukat a harcoló pestiek mellett. Ekkor még sikerült lebeszélni őket. A nap folyamán – az országban elsőként – üzemi munkástanács jött létre a DIMÁVAG-ban. Este egy 150-200 fős csoport kísérelt meg tüntetést szervezni, azonban csoportjukat végül az ÁVH egyik százada szétverte.

1956-3Röplapot olvasó fiatalok 1956 őszén | Fotó: A Herman Ottó Múzeum tulajdona

Október 25.

A fővárosba utazott a DIMÁVAG, a Nehézszerszámgépgyár és az egyetem közös küldöttsége – amelyet elkísért Földvári Rudolf, a megyei pártbizottság első titkára is. A delegációt Nagy Imre miniszterelnök fogadta, aki elismerte a DIMÁVAG 21 pontos követelését. Távollétükben hatalmas felvonulás színhelye lett Miskolc. Több tízezres tömeg hullámzott a város utcáin, majd az egyetemvárosban tartottak nagygyűlést, amelyen sztrájkbizottságot választottak. A bizottság elnökévé aznap este Rozgonyi Ernőt, elnökhelyetteseivé Papp Miklóst (DIMÁVAG), Jekkel Bélát (megyei tanács) és Horváth Gyulát (egyetem) választották. Este fiatalok próbáltak a fővárosba sietni, hogy részt vegyenek a harcokban. Csoportjaikat azonban megállították, többeket letartóztattak.

Október 26.

Reggel több ezres tömeg tódult a városi, majd a megyei rendőrkapitányság elé, hogy követelje a letartóztatottak szabadon engedését. Bár a fiatalokat már kiengedték, a sokaság ezt nem hitte el. Végül az emberek megrohamozták a kapukat, válaszul sortűz dördült el. Összesen 16 halálos áldozata lett a sortűznek, sokan megsebesültek. A tömeg előbb elmenekült, később azonban visszatért. Megostromolta az épületet, a népharagnak október 26-án, illetve 27-én összesen hét személy (rendőrök, ÁVH-sok és egy civil) lett áldozata. Az események hatására a megyei munkástanács vezetőinek egy része elmenekült, csupán Nagy Attila és Papp Miklós maradt meg közülük, akik az elkövetkező két napban elnökként, illetve elnökhelyettesként tevékenykedtek. Az egyetemi diákparlamenttel, az üzemekkel, a rendőrség és a honvédség képviselőivel együttműködve hozzáláttak a nemzetőrség megszervezéséhez, a lakossághoz került fegyverek összeszedéséhez. Egy-két nap alatt sikerült visszaállítani a közrendet.

Október 29.

Megválasztották a végleges megyei munkástanácsot. A testület elnöke Kiss József, elnökhelyettesei Bogár Károly, Fekete László, Nagy Attila és Papp Miklós lettek. A nemzetőrség vezetésével Birtalan Mihály őrnagyot bízták meg.

Október 30.

A többpártrendszer bejelentésének hatására Miskolcon is megkezdődött az egykori koalíciós pártok szervezése (Nemzeti Parasztpárt, Kisgazda Párt, Szociáldemokrata Párt, valamint a Kommunista Párt). A megyei munkástanács – attól félve, hogy a pártok szervezése megbontaná a nemzeti egységet – felkérte a pártok vezetőit, hogy a szovjet csapatok kivonulásáig tartózkodjanak a tényleges szervezőmunkától. A javaslattal a többség egyetértett, ezért a megyében igazán egyetlen párt sem végzett aktív szervezőmunkát.

1956-2Miskolci tüntetők 1956 őszén | Fotó: A Herman Ottó Múzeum tulajdona

Október 31.

Megválasztották a forradalom városi szintű szervezetét, a Miskolci Városi Nemzeti Bizottságot. A testület elnöke Gálffy Imre, a város 1945-1947 közötti polgármestere lett, helyettesei Kádár István és Szinvavölgyi József, titkára Tóth Dezső lett. A bizottság a szovjetek közeli bevonulása miatt érdemi munkát nem tudott végezni.

November 1.

A megyei munkástanács újabb küldöttséget indított a kormányhoz. A tárgyalások hatására, Nagy Imre kérésére, a megyei munkástanács határozatot hozott a munka november 5-én történő felvételéről, s megkezdte a tárgyalásokat a nagyüzemekkel a termelés megindításáról. Erre azonban a szovjet beavatkozás miatt nem kerülhetett sor.

November 2.

A különböző forradalmi bizottságok, munkástanácsok tevékenységének összehangolására egy regionális szervezetet alakítottak meg. Az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanácsban képviseltette magát Békés, Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megye, valamint Miskolc város delegációja. Elnökké Mihala Ferencet, titkárrá Darin Sándort, a miskolci egyetem két oktatóját választották.

November 3.

A megyei munkástanács – amely napok óta értesült a szovjet csapatok Magyarországra való bevonulásáról – felmérte egy szovjet támadás esetén lehetséges ellenállás esélyeit.

November 4.

Miskolcra is bevonultak a szovjet csapatok. Csupán az egyetemvárosban tört ki harc, amely során két egyetemi hallgató vesztette életét. A megyei munkástanács vezetői nem ismerték el a Kádár-kormányt, ezért többüket letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Válaszul a nagyüzemi munkásság sztrájkot hirdetett és követelte vezetői szabadlábra helyezését. A munkásság kitartó ellenállása hatására november második felében hazahozták és szabadon engedték a letartóztatottakat. A munkástanácsok rövid ideig még működhettek, azonban hamarosan megkezdődtek a letartóztatások.

ÉM


Az átadott repeszdarab
Miskolc - Mi történt a Rákóczi-toronnyal? Már olvashattak az 1956. december 11-e óta legendává vált témáról. Annyit tudtunk biztosan, hogy a fakilátó leégett ezen a napon – egyesek szerint szovjet tank lövésétől kapott lángra, mások emlékében gyújtogatás él. A rejtélyt az Urbex Hungary csapata ol...

Miskolci Avasi kilátó 1956-ban
Miskolc - Az 1956-os forradalom megemlékezése kapcsán az Urbex Hungary csapata utánajárt és felidézte a Miskolci Avasi kilátó kilövésének minden mozzanatát. Az 1956-os forradalom megemlékezéseként a csapat Karibinszky Tiborral készített egy interjút, aki gyermekként élte meg az 56-os eseményeket....

Az 1956-os forradalom eseményei Miskolcon
Miskolc - 1989 – az év, amikor először lehetett megtorlástól nem tartva, nyilvánosan ünnepelni 1956 forradalmát és szabadságharcát. Miről írt ekkor az Észak-Magyarország? 1956 megítélése a hivatalos politikában még nem volt egyértelmű – óvatosan fogalmaz a kormányzó MSZP elnökségének tagja a leni...

Misley Emese emléktábláját minden évben megkoszorúzzák az ünnepen
Miskolc - Az 1956. október 26-án, Miskolcon eldördülő sortűzben 16-an haltak meg. Bár az események színhelyén, a Zsolcai kapuban emléktáblán olvashatjuk a nevüket, de keveset tudunk róluk. A legfiatalabb áldozat, Misley Emese története ismétlődik csak évről évre, hisz neki külön emléktáblát állít...