Tíz <b>börtönõrrel</b> szemben emelt vádat a Katonai Ügyészség

Szabó Máté a vizsgálatok során azt kifogásolta, hogy több intézményben sérülnek a fogvatartottak alapvetõ szabadságjogai. Leginkább emberi méltóságuk, az élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaikkal kapcsolatban talált problémákat. Az ombudsman szerint a demokratikus jogelvek és jogállamiság megköveteli, hogy a fogvatartás humánus, oktató-nevelõ, a társadalomba visszavezetõ jellegû legyen.

A kaposvári börtönben meghalt rabbal kapcsolatban Szabó Máté leszögezte: a lehetõ leghatározottabban fel kell lépni a fogvatartottak és a büntetés-végrehajtási személyzet egyes csoportjai körében terjedõ erõszakkal szemben. A biztos felhívására több elítélt is panaszkodott a fogvatartás során elszenvedett bánásmódra, de csak kevesen számoltak be fizikai bántalmazásról, és ezekben az esetekben legtöbbször vizsgálat, felelõsségre vonás, vagy büntetõ eljárás is indult - tette hozzá.

Az ombudsman országos vizsgálata nyomán megállapítható, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek többségében kiemelkedõ szakmai munka folyik, de emellett ezek túlzsúfoltak, az elítéltek elhelyezési körülményeinek és a dolgozók munkakörülményeinek javítására több milliárd forintra lenne szükség. Hozzátette: fennáll annak a komoly veszélye, hogy ha a helyzet nem változik, a meglévõ dolgozói létszámmal nem látható el megfelelõ szinten a nevelõi munka.

A helyszíni vizsgálatokon az elítéltek sehol sem panaszkodtak a személyzet fizikai erõszakára. Ennek ellenére az ombudsman többször felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az ENSZ kínzással és megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének opcionális kiegészítése független ellenõrzõ mechanizmust írna elõ, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa is szerepet kaphatna. A Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte ki, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azonban nem adott világos választ.