Nobel-díj – A piacszervezés elméleti és gyakorlati tudományának kialakításáért járt idén a közgazdaság emlékdíj

Budapest, 2012. október 15., hétfő (MTI) – A piacszervezés, illetve a párosításelmélet alapjainak megteremtéséért kapta Alvin Roth és Lloyd Shapley a 2012. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjat – mondták magyar közgazdászok a legrangosabb közgazdasági díj idei kitüntetettjeiről hétfőn.

Kóczy Á. László, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóintézet játékelméleti kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta: a két kutató a piacszervezés, illetve a párosításelmélet alapjainak megteremtéséért kapta az elismerést.

Az MTA tudományos főmunkatársa elmondta: a magyarországi középiskolai és egyetemi felvételi rendszer is olyan algoritmusok mentén működik jól, amelyeket Shapley elméletben, majd Roth a gyakorlatban dolgozott ki.

A két kutató teljesen új tudományterületet alakított ki, és a díj mostani megítélésben közrejátszhatott az a szempont, hogy éppen 50 évvel ezelőtt publikálta Lloyd Shapley és David Gale tudományos jelentőségű munkáját az azóta Gale-Shapley-algoritmusnak elnevezett eljárásról. “Ez akkor talán nem robbant akkora bombaként, de most már látjuk, hogy mekkora jelentősége volt” – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: tudományos eredményeik fokozatosan ívódtak be mindennapi életünkbe, és ideje volt, hogy a Nobel-bizottság is elismerje ezt a munkásságot.

Kóczy Á. László szerint tudományos eredményeik nagyon fontos szerepet játszanak a Nyugat-Európában elterjedt vesecsere program működésében. Kifejtette: ha valakinek élő donortól van felajánlása, de nem kompatibilis a felajánlott szervvel, akkor elképzelhető, hogy más donortól kap vesét, amiért a felajánlkozó hozzátartozója is másnak adja szervét. Ilyenkor fontos, hogy mi az optimális párosítás, és az ehhez vezető eljárást is az általuk kidolgozott algoritmusok biztosítják – tette hozzá.

Kőhegyi Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (Eltecon) oktatója az MTI-nek úgy fogalmazott: a matematika és a közgazdaságtudomány más ágaihoz képest viszonylag fiatal területnek tekinthető a két tudós által kutatott terület. Még mindig kidolgozás alatt vannak azok a módszerek, amelyekkel az érintett piacokon társadalmilag optimális eloszlási állapotokat lehet megvalósítani.

Elmondta, a piacszervezés alapvetően nem azzal foglalkozik, hogy adott kezdeti feltételek mellett a rendszer miként visz önműködően hatékony állapotba. Itt előre tudják, hogy mi az a társadalmilag hatékony állapot, amit szeretnének elérni, és ehhez keresnek mechanizmust – tette hozzá.

Kőhegyi Gergely elmondta: a modern közgazdaságtan nem csak hagyományos értelemben vett piacok működésével foglalkozik. Vannak olyan piacok, amelyek bizonyos okokból “valójában nem is piacok”, ilyen például a transzplantációra váró szervek piaca, ahol a törvény tiltja a kereskedelmet. Az ilyen piacokon nem egyszerű – még matematikai szempontból sem – annak a feladatnak a megoldása, hogy optimális párosítás jöjjön létre – tette hozzá.

Az oktató szerint Shepley már a hatvanas években foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, de akkor az elméleti eredmények empirikus tesztelése nem jöhetett szóba. Most vált igazán aktuális kérdéssé a terület, hiszen most van meg az a számítógépes infrastruktúra, amivel kezelni lehet ilyen nagy számhalmazokat.

A svéd jegybank a díjazottakat méltató közleményében kiemelte: a professzorok az egyik legközpontibb közgazdasági kérdést kutatták, hogy miként lehet a lehető legjobban párosítani társadalmi szereplőket, így például tanulókat iskolákkal, vagy szervdonorokat szervátültetésre váró betegekkel. Itt az a kérdés, hogyan lehet ezt a leghatékonyabb módon végrehajtani, illetve az egyes eljárások mely társadalmi csoportokat részesítik előnyben – írta a Riksbank.

– MTI –








hirdet�s