Nincs kivel hajba kapni a szabadságon

Akt.:
A vendéglátásban nyáron sincs megállás, a szabadságolásokat általában a szezon végére hagyják
A vendéglátásban nyáron sincs megállás, a szabadságolásokat általában a szezon végére hagyják - © Illusztráció: Dreamstime
Nyíregyháza – Évente húsz nap szabadság jár, ehhez jönnek a pótszabadságok.

  • Miközben a közösségi oldalak hemzsegnek a nyaralós fotóktól, ráakadunk egy-két, első ránézésre viccesnek tűnő bejegyzésre is: „Itt nyaraltam a nyáron” – közli az üres képekkel ellátott felirat, s általában olyanok posztolják, akik az egész nyarat munkával töltik.
  • Az egyre több ágazatot érintő szakemberhiány miatt a munkaadók sem tudják mindig megoldani a helyettesítést, sem a határidős vállalásaikat, nem beszélve arról, hogy vannak, akik ilyenkor keresik meg egész éves bevételük 70–80 százalékát.
  • A munkaügyi ellenőrzéseken sem akarnak elbukni a cégek, ezért ahol tehetik, már az év elején ütemezik szabadságok kiadását.

A mi szakmánkban nemigen létezik nyári szabadság, sűrűk a hétköznapok, és van, mikor a hétvégén is talpalni kell – válaszolt kérdésünkre sebtiben Hollósi Renáta, aki az egyik forgalmas belvárosi étteremben szolgál fel. Elmondta: azokon a vendéglátóhelyeken, ahol van elég dolgozó, tűrhető a helyzet, s rövidebb pihenőkre elmehetnek, de ez nem jellemző, így szinte mindenki túlterhelt. Jó esetben a szezon végén vehetnek ki néhány napot, bár, mint Renáta fogalmazott: 5 év pincérkedés után a rózsaszín felhő eloszlott előtte, s látja, sehol sincs megállás.

– Nincs utánpótlás, a jó vendéglátósok nagy része elpártol a szakmától – érthető módon –, mert a munka helyett inkább a család mellett döntenek. Nálunk nem ér véget délután a munkaidő, alig van szabad hétvégénk, a nyár is zsúfolt – mondta el a fiatal pincérnő a tapasztalatait.

Nincs kivel beosztani a pihenőt

Azt gondolhatnánk, hogy a vállalkozói lét ebből a szempontból előnyösebb, mint az alkalmazotti: a „magam ura vagyok állapotban” nincs főnök, kötetlen a munkaidő. Csakhogy sok esetben a kisvállalkozó egy személyben cégvezető, alkalmazott, s megesik, hogy egyetlen munka- vagy váltótársa sincs az üzletben. Erre élő példa az egyik nyíregyházi élelmiszer-kereskedés a belvárosban, ahol Molnár József évek óta egyedül viszi a boltot. A válság után kényszerült rá, hogy egyetlen alkalmazottjától is megváljon, azóta nincs kivel ikszelje a szabadnapokat.

– Megtehetném, hogy két hónapra bezárok, és lógatom a lábam valamelyik kellemes tengerparton, de jelenleg annak is örülök, hogy a vevőkörömet megtartom, s van némi forgalmam, amellyel nagyjából elégedett is vagyok – mondta el, s hozzátette: – Augusztusban általában egy hétre utazom el, amit a jövőheti hosszú hétvégével 10 napra megtoldok, és a lányomnál „üdülhetek” a fővárosban. A kisboltos igazán kutyaszorítóba mégsem a nyári pihenőidő miatt kerülne – tudtuk meg, hanem, ha megbetegedne, hiszen nem tudná kire rábízni a vállalkozást.

Időarányos ütemezés

– A szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló igényei alapján. Az éves keretből összesen 7 munkanappal rendelkezhet szabadon az alkalmazott – nyilatkozta dr. Tass Edina, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke, s hozzátette: a foglalkoztatónak évente egy alkalommal biztosítania kell az egybefüggő kéthetes távollétet. Az úgynevezett 14 napos szabály célja, hogy ­elősegítse a dolgozó tartós regene­rációját, amely csak akkor valósulhat meg, ha hosszabb ideig mentesül a munka­végzés alól. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozónak kötelessége 15 nappal szabadsága megkezdése előtt, írásban jeleznie, mikor, milyen időtartamra lenne távol. A bejelentést fontos megtenni, mert az előre fixált, befizetett nyaralások a foglalkoztató jóváhagyásával csak így kaphatnak zöld utat.

– Egyes vállalatoknál lehetnek olyan gazdasági érdekek, olyan iparágakra jellemző csúcsidőszakok, amikor a munkavállalót nem engedik el pihenni; folyamatos termelést igényelő megrendeléseket kell teljesíteni, határidőket tartani, s nagy veszteséget jelentene, ha csak félüzemmódban működne a vállalkozás.

Az anyagi stabilitás mindkét fél számára fontosabb, ezért nem szoktak felmerülni jogi viták, már csak azért sem, mert a bennragadt napokat – írásbeli megállapodás alapján – egészen a következő év végéig ki lehet venni.

Indokolt esetben a szabadságot a munkáltató meg is szakíthatja, s lehet, hogy éppen egy megkezdett üdülést kell félbehagyni családostul. Sovány vigasz a dolgozónak, de ilyenkor a munkavállaló összes kárát (hazaút, szálloda) a cég állja – mondta el dr. Tass Edina, s kiemelte: a fő szabály szerint a szabadságot pénzben nem lehet megváltani, de a munkaviszony megszűnésével visszamenőlegesen bennmaradt napokat kötelező kifizetni.

KO, TG


Mindenkinek megfelelő

A nyíregyházi Lego-üzemben racionálisan igyekeznek megoldani a nyári szabadságolás kérdését, úgy, hogy a termelés se sérüljön és a munkavállaló is pihenni tudjon.

– Éppen ezért az év elején előre kihirdetünk egy kéthetes nyári, és egy ugyaneddig tartó téli pauzát, amikor a dolgozóink elmehetnek pihenni. A termelés hatékonysága csorbulna akkor, ha minden alkalmazott akkor menne el szabadságra, amikor ő akar.

Az eddigi tapasztalatunk szerint ez a megoldás úgy tűnik, megfelelő mindenkinek – nyilatkozta lapunknak Siket Lóránt, a Lego Manufacto­ring Kft. HR-vezetője.



További hírek a Magyarország kategóriából

Sporthírek