NGM: nőtt a feketefoglalkoztatás aránya a munkaügyi jogsértések között

Budapest, 2015. augusztus 3., hétfő (MTI) – Nőtt a feketefoglalkoztatás aránya, idén az első fél évben a munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 14 százalékát, 4609 embert foglalkoztattak munkaszerződés és bejelentés nélkül, míg tavaly 11 százalék volt ez az arány – derült ki az ellenőrzést végző Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának hétfőn közzétett jelentéséből.

A munkaügyi hatóság 112 030 000 forint összegben szabott ki bírságot 658 vállalkozással
szemben idén az első fél évben, az érdemi döntések túlnyomó többsége azonban anyagi szankció nélküli intézkedés volt – írja az NGM.

Összességében 2015 első hat hónapjában 9 736 munkáltatót ellenőrzött a hatóság. A foglalkoztatók 62 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe vont 44 193 munkavállaló 67 százalékát érintették. Tavalyhoz képest lényegében változatlan a jogsértési arány (2014 első félévében 65 százalék volt) és a jogsértéssel érintett munkavállalók aránya is (68 százalék).

Az építőipar területén minimálisan, 37-ről 34 százalékra csökkent a feketemunkások aránya az első hat hónapban, azonban továbbra is ebben az ágazatban dolgoznak a legtöbben feketén – írja az NGM.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók adták az év közepéig a
„feketemunkások” 14 százalékát, ami lényegében megegyezik a tavalyi adattal. A kereskedelmi vállalkozásoknál sem változott tavalyhoz képest a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók aránya, ami 11 százalékot tett ki. A vendéglátásban a tavalyi évhez képest 8-ról 10 százalékra emelkedett a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma az év első felében.

A mezőgazdasági vállalkozások az összes bejelentés nélkül dolgozó 7 százalékát alkalmazták, ami megegyezik a 2014-es adattal, míg a feldolgozóipari munkáltatók esetében 5 százalékra csökkent ez az arány, a tavalyi 8 százalék után – olvasható az NGM tájékoztatásában.

Idén az első hat hónapban az ellenőrzések 23 százaléka irányult a kereskedelemre, 22 százaléka az építőiparra, 15 százaléka a vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalatokra és 14 százaléka a vendéglátásra – derül ki a jelenésből.

– MTI –








hirdetés