Nézőpont: Suhanunk, mint a nyíl

Nézőpont: Suhanunk, mint a nyíl
Örültek is meg nem is. Mármint azok az utasok, akiket hétfőn arról faggattam, mit szólnak ahhoz, hogy a belvárosban újra jár a villamos. Örömüket az okozta, hogy vége a sok gyaloglásnak, vp- és vpb-megálló keresgélésnek, a sok kényelmetlenségeknek, a villamos végre ott fut, ahol annak futnia kell (egy darabig). Azonban némi csalódottságuknak is hangot adtak. Hegyi Erika jegyzete

Azt gondolták ugyanis, hogy ha végre jár a villamos, akkor az azt jelenti, hogy minden elkészül, és a belváros nem úgy néz ki, majd, mint tájkép csata után. Meg titkon reménykedtek abban is, hogy ha már új a pálya, akkor új lesz villamos is, és nem a régi, zörgő matuzsálemek kanyarognak keresztül továbbra is a fél városon. (Lehet, hogy nem olvasták az Északot.) Arról nem is beszélve, hogy ha már Zöld Nyíl, akkor miért nem zöld valami. A sínek között a fű vagy az új szerelvények, vagy esetleg a villamosvezető egyenruhája.

Ennek persze több akadálya is van: a sínek között nem fű zöldell, hanem szürke kockakő lapul, új szerelvények sincsenek még, az egyenruháról pedig egyáltalán nincs információm. Így aztán, akármilyen is, az utasok boldogan szálltak fel a régi Tátrára és a kopott, kis bécsire. Mert mégiscsak a miénk, a mi pályánk, a mi villamosunk.


“Nagyon hiányzott már a villamos!”

eszak | 2010.11.01 15:50
Miskolc – Az utasok örülnek, hogy a belvárosban újra csilingel a villamos, de csalódottak a régi szerelvények miatt.