Nézőpont: Semmi kontra valami

Nézőpont: Semmi kontra valami
A zavargásoknál mindenképp jobbak vagyunk. – N. Szántó Rita jegyzete

Ha már választani kellett, hogy a radikálisok „ünneplésével” vagy vidéki, azon belül is borsodi, miskolci pihenéssel töltsék a fővárosiak az október 23-ai hosszú hétvégét, mindenképp az utóbbi győzött. Nem csoda. Az viszont igen, hogy ez kellett hozzá, hogy a vendégek idelátogassanak. Ez kellett ahhoz, hogy – ha csak pár napra is, de – életre keljen Tapolca.

A hétvégi nyüzsgés gyerekkoromat idézte, amikor is alig lehetett parkolót találni az üdülőhelyen (akkor még). Minden szállást előre lefoglaltak, és a sétányon egymást kerülgették az emberek.

Ez a látvány fogadta a sétálót most is Miskolctapolcán. Örültem, egészen addig, amíg meg nem tudtam az okát. Miszerint: azért jönnek, mert menekülnek, félnek a fővárosban maradni. Ezt egy tapolcai mondta. Illetve pontosan úgy fogalmazott: először azért jöttek, aztán megszerették a vidéket. Csendes, pihenhetnek.
Talán túl csendes is, volt, aki bevallotta: eljött ide, de unalmas. Elmegy a barlangfürdőbe, aztán marad a semmi, a nagy csend. De úgy tűnik pont ez lett az, amivel beszállhattunk a turizmusversenybe. A csenddel, a semmivel. Itt nem történik semmi, érdemes ide jönni.








hirdetés










hirdet�s