Segíthetünk

Akt.:
Valahogy az emberi természet úgy alkotódott meg, vagy úgy neveltek, azt hisszük, a baj csak másokkal történik meg. Ha örök élet a Földön nem is adatik meg, az legalább gond nélkül telik el, legyen az bármennyi év is. Ez egészen addig egy hamis illúzióban ringat minket, amíg a baj egyszer bennünk, nálunk nem jelenik meg. Bánhegyi Gábor írása.

Onnantól a sors igazságtalanságaként fogjuk fel, hogy betegek vagyunk vagy éppen balesetet szenvedtünk. A legkisebb náthát is hatalmas csapásként éljük meg, és irigykedve nézünk azokra az embertársainkra, akiket nem éget a láz, akinek nem fáj a torka, akinek nincs eldugulva az orra. Pedig vannak olyan emberek, kisemberek, akik összetennék két kezüket, ha az időnkénti nátha lenne a legnagyobb bajuk. Ők azok a gyerekek, akik nem csupán a nyarat, hanem az év nagy részét, vagy éppen éveket töltenek kórházban. Akiknek csak ábránd az, hogy délutánonként az iskola után lemenjenek a játszótérre, vagy a nyári szünetben a szüleikkel elmenjenek nyaralni. Ők azok, akik még iskolába is a kórházban járnak.

Ha már híján vagyunk a gyógyítás tudományának, azért segíthetünk rajtuk egy picit. Lapunk tanszergyűjtést indít azoknak a kis betegeknek, akik a hamarosan kezdődő tanévet a megyei kórházban töltik és ott is járnak majd iskolába. Aki úgy érzi, bármilyen aprósággal, tollal, ceruzával, vonalzóval, füzettel, radírral segíteni tud és akar, keresse meg lapunkat, mi összegyűjtjük és továbbítjuk az adományokat a gyógyulni vágyó nebulóknak. Előre is köszönjük!

Bánhegyi Gábor