Nézőpont: Maradhattunk

A mi, 1993-ban végzett évfolyamunk szerencsés volt, mert a Herman Ottó Gimnázium régi épületében (ma Fráter György Katolikus Gimnázium) fejezhette be a középiskolát.

Mi voltunk az utolsó évfolyam, akik a megszokott, patinás épületben érettségizhettek, ballaghattak. Persze ezt akkor még nem tudtuk, csak találgathattunk, hogy mi lesz, mikor kell költöznünk, vajon kihúzhatjuk negyedikig, vagy sem. Akkor nem attól kellett tartani, hogy megszűnik az iskola, csupán költözésről volt szó, egy jobb, modernebb épületbe.

Mi mégis maradni akartunk. Abba a régi iskolába, ahol zegzugos folyosókon jutottunk el az órákra, ahol apró kis termekben – volt, ahova tíznél többen be sem fértünk – folyt az oktatás. Mert ennek hangulata volt. Az udvaron álló nagy gesztenyefa alatt sorakoztunk, vagy próbáltunk elbújni mögötte, hogy ne vegyék észre, éppen egy óráról lógunk el.

Akkor nem az iskolát féltettük, csupán az épületet. Ma meg olyan hírek keltek szárnyra, amelyek arról szólnak, az iskola került veszélybe. Persze ezt cáfolják, s reméljük ez az igazság. Reméljük, nem szűnnek meg a város jó nevű gimnáziumai. S a diákok éppen olyan szerencsések lesznek, mint mi voltunk, annak idején.

 








hirdet�s