Kellemes ünnepeket

Akt.:
A vásár egyik padján ülve arra gondolt: mit keresek itt? Nincs két hét karácsonyig, de mindenki meg van veszve. „Nem elég a 80 centis tévé, a 102-es kell!” – követelte egy nő egy idősebb férfitől. A hangnem visszataszító volt. Juhász-Léhi István jegyzete.

Odébb, a mozgólépcsőnél egy kisfiú bömbölt. „Kell az a játék!” – ordította. Hogy nyomatékosítsa, hasra feküdt, az anyukája pedig húzta maga után. Többen fotózták, videózták a műsort, amire az anyuka indulatosan, visítva reagált. „Kapcsold ki, te g…!” – rikácsolta az egyik alkalmi videósnak. Az csak mosolygott, miközben néhány lépést hátrált. Az anyuka a videós felé rúgott, ami arra volt jó, hogy még többen álltak meg. Néhány pillanatra egymás szemébe néztek. Lehajtotta a fejét: fogalmuk sincs ezeknek, mit vár a világ egy része. Milyen ünnepet… Csak a pénzt, a tárgyakat ünneplik és dicsőítik. Közben a kisfiún már a pulcsi is felcsúszott, de tovább követelőzött. Anyuka erősen kitartott.

A háttérben lehuppant a padra az idős férfi, félig-meddig hozzánőve a 102 centis tv-hez, majd a következő pillanatban a földre zuhant. „Segítség!” – kiabálta a nő. A vásári zene nem halkult, többen videózták az érkező mentősöket. „Kellemes ünnepeket!” – villódzott egy gagyi neon két héttel karácsony előtt.

Juhász-Léhi István








hirdetés