Jutalom

Akt.:
Jutalom
A karácsonyhoz, az év végéhez közeledve ilyenkor sok helyen szokás, hogy megjutalmazzák az arra érdemeseket, a jó tanuló, jó sportolóktól kezdve a bármilyen szakmában, munkában kiemelkedőt nyújtókig. Az ajándék lehet szimbolikus vagy egészen kézzelfogható, aki kapja, megérdemli, mert sokat tett érte, aki adja, jó szívvel adja, szavazta. Pásztor Attila jegyzete.

A karácsonyhoz, az év végéhez közeledve gondolom, nem csak én vagyok úgy, hogy egyértelműen úgy érzem, megnyúlnak a (munka)napok, a feladatok mennyisége attól függetlenül, hogy tí­zet letudtál, sose ér véget, csak abbahagyod, nem befejezed a napod. Aztán meg itt az ajándékozás, kinek, mit, mikor, honnan meg mennyiért. Szép is legyen, jó is legyen, hasznos is legyen és még örüljön is neki. Vagy legalább őszintének tűnjön a mosolya annak, aki kapja, nem úgy, mint nekem kiskoromban a tergál pulóver láttán. De ilyenkor ez az élet rendje, felesleges stresszelni, le kell tudni. Aztán meg lehet nagyon várni azt a pár nap tényleg pihenést, az aktív semmittevést, találkozást a barátokkal, rokonokkal. Kártyázni, enni egy jót, tizedszer is megnézni ugyanazt a Bud Spencer-filmet, és vakargatni a tacskóm hasát meg füle tövét, ami hónaptól függetlenül jutalom. Minden nap végén.

Pásztor Attila