Hermanos vagyok

Akt.:
Hermanos vagyok
Egy fotó. Két régi épület, közte egy fedett átjáró, a háttérben egy pingpongasztal. Amint megláttam, tudtam, ez a régi Herman épülete. Kellemes emlékek rohantak meg: az óriás gesztenyefa alatt ülünk a nagyszünetben, vagy éppen lyukasórán megváltjuk a világot, miközben a már érett gesztenyék potyognak ránk, a fejünkre koppintva. Szántó Rita jegyzete.

Igen, hermanos voltam. Éppúgy, mint kollégám, akit a képet látva szintén megrohantak az emlékek. Együtt nosztalgiáztunk arról, hogy milyen volt a Herman régi épülete, milyenek voltak a tanárok, a Herman klubok. Egyébként is gyakori téma köztünk, hogy mi hermanosok…

Mert az épületen túl volt még valami az iskola szellemiségében, ami arra tanított minket, álljunk ki magunkért, emeljük fel a szavunkat az igazságtalanság ellen. Persze ezek nagy szavak, de valami ilyesmi útravalót kaptunk. Jó látni, amit tanítottak nekünk, számukra sem csupán üres szavak. Jó látni, hogy a régi kép megfakult ugyan, de a Herman ugyanaz. És jó kimondani: hermanos voltam, vagyok.

Szántó Rita








hirdetés