Európa, a jó balek

Európa, a jó balek
A bénázás nem is itt rejlik, hanem ott, hogy minden esetnél feltűnik egy hivatalnok, aki elfelejt valamit. Kiss László írása.

Ha egy kicsit higgadtan, áttekintő stílusban egymás mögé rakjuk a közelmúlt európai terrorcselekményekkel kapcsolatos információk sorát, azért sok önbizalomra, mint EU-polgárnak nincs okunk.

Legyünk egy kicsit őszinték magunkkal: orbitális bénázás zajlik. Most nem arról beszélek, hogy mint az egykori slágerfilm címében – Tű a szénakazalban – valóban pokoli nehéz lehet embermilliók közül kiszálazni azt, aki terrorista, és még nehezebb, aki még nem, de bármikor az lehet. Sokszor kifelé teljesen átlagos életet felmutató, azaz nem feltűnő emberekről van szó – a párizsi merényletek most elfogott főszervezője is egy sima, link, kisebb-nagyobb bűnökkel terhelt nagyvárosi csirkefogó volt, még mecsetben sem járt, nemhogy valamiféle szélsőséges politikai mozgalmakba keveredett volna. Aztán egyszer csak mégis, hirtelen.

A bénázás nem is itt rejlik, hanem ott, hogy minden esetnél feltűnik egy hivatalnok, aki elfelejt valamit, simán nem továbbít információkat, benéznek ezt-azt, ami azután katasztrófához vezet. A saját lakása közelében fogják el a párizsi főmerénylőt úgy, hogy jelentés is volt, csak elsikkadt, hogy ott van a környéken. Előzőleg a törökök már jó előre küldtek figyelmeztetést az egyik terroristáról, és ahelyett, hogy kiutasították volna, elengedték. Ez tényleg bohózat. Azzal együtt igazán az, hogy a hírhedt brüsszeli negyedbe úgymond „nem szívesen” ment be eddig sem rendőr.

Még az amerikaiak annak idején joggal mondhatták, hogy a szeptember 11-re készülő fiatal amerikai állampolgárok nyugodtan tanulhattak pilótának anélkül, hogy a leszállás – mint tananyag – érdekelte volna őket, hiszen ki gondolt volna akkor még arra, ami ebből következett.

No, de most már gondoljuk, sőt azt mondhatom, csak a fogyatékosok nem gondolnak ezekre az eshetőségekre. Valahogy az az érzésem, ennek ellenére még mindig nem szólalt meg az igazi vészcsengő a megfelelő fejekben. Amerikában például benyújtottak egy törvényjavaslatot, hogy ne lehessen feltöltőkártyás telefont venni, csak szigorú személyazonosítással. Merthogy a terroristák ezt az anonim kártyát használják a nyomon követhetetlen kommunikációra. És teszik ezt a törvényhozók ott, ahol szeptember 11. és a Boston Marathon óta nem volt komoly terroristaattak.

Európában mintha valamiféle hályog lenne még mindig a megfelelő szemeken. Összekavarják a szabadságjogok és a polgári lét védelmét – ami valóban nagyon fontos – az észszerű, professzionális és hatékony ellenlépésekkel. A titkosszolgálatok még mindig nem cserélik ki a megfelelő adatokat és a hétköznapok rendfenntartó és kontrolláló rendszere meg olyan, hogy szerintem ezen röhögnek esténként a tábortűz mellett az Iszlám Államban. Ideje lenne végre, hogy Európa kilépjen a jó balek nem túl hálás szerepéből.

– Kiss László –