Amit kell

Akt.:
A színházban a szimfonikusoknál kedden vizitáltak kollégáim, mert kezdődik az új évad. Nincs mese, itt az új kihívás, a közönséget mindig és újra ki kell szolgálni, élményt, víziót, új világot mutatni, megnyitni nekik, mert nagyon hálásak érte a mindennapokból két-három órára kiszakadva, a nézőtérre ülve, várva, amit várniuk kell. Pásztor Attila írása.

Kicsit el is szontyolodtam, no nem a fentiek miatt, hanem mert ez rádöbbentett, hogy mindjárt itt az augusztus vége. Lehet furcsán hangzik, de én már évek óta nem hónapokban, hanem bizonyos dolgokban számolom az idő, az évszakok éves múlását. Ilyen például a krumpliültetés, a térdnadrágra váltás, a télre való tűzifa megrendelése, összevágása és helyére hordása.

Vagy éppen a megyei foci rajtja. Nyilván mindegyiken túl vagyok, bár a fa még csücskös, de a megoldásra törekszem. Eltelt már majd nyolc hónap, és szinte észre se vettem. Ami nem rossz, hiszen igen ritkán unatkoztam, minden ment a maga útján, de van azért egy kis hiányérzetem. A mindennapokból egy kicsit sok van, de mindegyik egy új kihívás, ezért szép. Csinálom becsülettel, és várom, amit várnom kell.

Pásztor Attila








hirdetés




hirdet�s