2011.10.25. 09:30
Nézőpont: Egy pofon, ha csattan...
<em>Egy diáklány megharapta az iskola igazgatóhelyettesét. Közel húsz éve, akkor történt, amikor egy kisiskolában, pályakezdőként tanítottam. A hírt aztán felkapta a média, több cikk is megjelent az ügyről. Mert ha előfordult is néha, hogy egy-egy felbőszült szülő megfenyegette a tanárt, nem voltak mindennaposak az ilyen történetek</em>. <strong>Hajdu Mariann jegyzete.</strong>
Egy diáklány megharapta az iskola igazgatóhelyettesét. Közel húsz éve, akkor történt, amikor egy kisiskolában, pályakezdőként tanítottam. A hírt aztán felkapta a média, több cikk is megjelent az ügyről. Mert ha előfordult is néha, hogy egy-egy felbőszült szülő megfenyegette a tanárt, nem voltak mindennaposak az ilyen történetek. Hajdu Mariann jegyzete.
Ha találkozom hajdanvolt kollégáimmal, vagy főiskolás évfolyamtársaimmal, mindig mondják, ez az iskola már nem az, ami húsz évvel ezelőtt volt. A gyerekek nagy része csúnyán beszél, egyáltalán nem érdekli a tananyag, és egyre agresszívabbak egymással. Mindennaposak a verekedések, és lassan már csak kisebb hír lesz az újságokban, ha a pedagógus is kap egy taslit.
Megoldást szül-e, hogy szigorították a törvényt? Az, hogy akár börtönbüntetést is kaphat, aki kezet emel egy tanárra? A rendőrök szerint igen, bár félő, aki ahhoz szokott, hogy testi erejével oldja meg a konfliktusokat, annak nem számít ez a visszatartó erő sem. Segíthet-e, ha a problémás gyerekeket még az akció előtt „kiszűrik”, és pszichológus, családsegítő foglalkozik vele? Csepp a tengerben, de valami. Az iskola ugyanis a társadalom problémáit tükrözi. Amíg „kint” nem lesz jobb, addig „bent” sem valószínű.
