Nézőpont: Üveggyár volt, bebarnult

Szaniszló Bálint
Szaniszló Bálint
Családi szőlőültetvénnyel, pincészettel és egy kis borpalackozóval rendelkező tokaji borász ismerősöm panaszkodott minap. Egyik legnagyobb gondja a borosüvegek beszerzése. Szaniszló Bálint jegyzete.

Hazai gyártású borospalackhoz ugyanis szinte egyáltalán nem lehet hozzájutni, külföldi kereskedőkkel kell alkudozni minden alkalommal, mielőtt beindítja a gépsort. Pedig Magyarországon nagy hagyománya volt az öblösüveggyártásnak és földrajzilag nem is kell nagyon messze menni és a visszaemlékezéshez sem kell öregnek lenni, hogy felidéződjék például a sokkalta szebb napokat megélt Sajószentpéteri Öblösüveggyár, amely bizony – akárhogyis keverjük a szavakat – mára bizonyosan az enyészeté. És ezen a tényen az sem változtat, hogy az üveggyári romokon most valami új hajtás bukkanhat elő. De nem zöld, inkább barna.

Sokszor ütik rám az „ünneprontó” bélyegét és a fentebbi sorok ezt sugallják most is. Tudniillik a 11 évvel ezelőtt bezárt Sajószentpéteri Üveggyár területén most úgynevezett „barnamezős” beruházás keretében olyan ipari központ jön létre, amely egyfajta „inkubátorként” segíti másfajta ipari kultúra megtelepedését a városban. Ez szépen hangzik, de az ördög ügyvédjeként nem átallom meg nem jegyezni, hogy a gyárterület eredeti funkciójára talán nagyobb szüksége volna a hazai élelmiszeriparnak, mint egy még meg nem nevezett új funkcióra. De nem akarok a „fejlődés” útjába állni.

– Szaniszló Bálint –








hirdet�s