New York Times: Kelet-Európa országai egymás felé fordulnak, hogy ktörjenek az orosz szorításból

A kelet-európai országok összefognak, hogy együtt keressék a gyorsabb és kevésbé drága megoldást, amely biztosítja a gázellátásukat. Ezzel kezdi budapesti tudósítását a New York Times munkatársa, Judy Dempsey, aki beszámol a visegrádi négyek, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország kormányfõinek szerdai tanácskozásáról. A cikk írója hozzáteszi: közben az Európai Unió Nabucco vezetékterve újabb késedelmet szenved, és Oroszország Déli Áramlat-projektjét még csak most tárgyalják,

Dempsey azt írja, hogy a Szovjetunió a 60-as években építette ki a keletrõl nyugatra tartó vezetékrendszerét, aminek célja az volt, hogy a gáz és az olaj révén még inkább függõvé tegye a csatlós országokat, és biztosítsa, hogy ne tudjanak könnyen másfelé orientálódni. Az energiafüggõség máig megmaradt. -írja a tudósító. Ennek igazolására felidézi a tavaly januári orosz-ukrán gázvitát, aminek következtében számos kelet-európai ország gáz nélkül maradt. Ez ösztönözte arra a visegrádi négyeket, hogy együtt keressenek, lehetõleg rövid-távú megoldásokat.

Demsey azt írja, hogy egyes országok, mint Csehország, Lengyelország és Magyarország energiaszállítási kapcsolatokat kezdtek kiépíteni. Magyarország nagyobb tárolókat is épített stratégiai tartalékai számára.

A gáz, olaj -és villanyhálózatok összekapcsolás nem jelenti azt, hogy a függõség megszûnt volna Oroszországtól, de összefogva képessé váltak arra, hogy segítsék egymást, ha gondok támadnak, ahogy tette ezt 2009 januárjában Magyarország is.
“Tavaly év elején, a gázválság idején, Magyarország segíteni tudott Szerbiának és Boszniának. Magyarország energiabiztonságos hely volt kapacitásaink miatt, amelyeken javítottunk is “- idézi fel Bajnai Gordon magyar kormányfõ múlt héten adott egyik interjúját az amerikai lap munkatársa.

Az amerikai tudósító szerint a tavaly év elejei megoldás nem volt ideális, hiszen Magyarország egy francia és olasz csõhálózaton keresztül küldte a gázt, ami az Európai Uniós országok közötti vezetékkapcsolati rendszer gyengeségét mutatta. A 2008-as, 2009-es válság volt a végsõ ok, hogy Magyarország és a régió többi országa elhatározza: felgyorsítják vezetékhálózataik összekapcsolását.
“Minden irányban, Szlovákiával, Romániával és Horvátországgal létrehozunk a vezetékrendszerek közötti kapcsolatokat”- mondta Bajnai, aki hozzátette: “Horvátország és Magyarország a horvát Krk szigeten egy folyékony gáz-terminál épít, és a két ország tárgyalásokat folytat egy Magyarország felé tartó vezeték megépítésérõl, amelynek költsége 300 millió euró lesz”.

A balti országok is hasonló lépéseket tesznek, hogy csökkentsék energiafüggõségüket. Lengyelországgal létesítenek vezetékkapcsolatokat, miközben Lengyelország már összekapcsolódik Németországgal.
“Az országok vezetékkapcsolatai nagyon fontosak.”- mondta Kaderják Péter a lapnak. A budapesti Corvinus Egyetem, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetõje arra figyelmeztetett, hogy vezetékkapcsolatok csupán részei lehetnek egy hosszú távú stratégiának, amennyiben a régió valóban biztosítani akarja energiaellátását.

A megújuló energiaforrások hasznosítása tekintetében ráadásul Magyarországnak szüksége van alternatívára az orosz gázzal szemben, ha növekszik az igény az energiára az elkövetkezõ években.
“Úgy vélem, világos prioritásunk, hogy alternatív forrást és utakat találjunk. Logikus, a Nabucco egyfajta kombinációja ennek.. A Nabucco remek a számunkra”- mondta a magyar kormányfõ.

A Nabucco Irakból és Azerbajdzsánból hozná a földgázt Európába Törökországon keresztül. Energiacégek már létrehoztak egy konzorciumot, amelyben benne van a MOL, a német RWE, az osztrák OMW, és a török Botas, valamint román és bolgár cégek. Judy Dempsey azt írja, hogy a projekt költsége nyolc milliárd euró, és 2014-re készülne el a Nabucco, de csak készülne, mivel Azerbajdzsán még nem kötelezte el magát a terv mellett.

Eközben a Bajnai-kormány fenntartja opcióit azzal, hogy támogatja Moszkva rivális tervét, a Déli Áramlatot, amely Oroszországból hozná a gázt a Fekete-tenger alatt, Ukrajnát megkerülve. Bajnai Gordon nem tagadja, hogy a Déli Áramlat támogatása növelni, nem pedig csökkenteni fogja Magyarország függõségét Oroszországtól- írja Dempsey. A magyar kormányfõ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindegyik projekt még csak a tervezési fázisban van.
“Mindegyik projekt a gázforrásoktól, a megvalósíthatóságtól és a költségmegtérülés mértékétõl függ. Mindent figyelembe kell venni”- közölte Bajnai, aki azt nem árulta el az amerikai újságírónõnek, hogy szerinte melyik vezeték-rendszer tudna elõször gázt szállítani Magyarország felé.

Közben Magyarországon folytatódik az energiatárolási rendszerek bõvítése. A német E.ON nemrég egy milliárd köbméteres bõvítésbe fektetett pénzt, és egy 1,2 milliárd köbméteres új tárolóra már megvan a megrendelés. A MOL pedig épít egy 700 millió köbméteres tárolót, amivel 5,5 milliárd köbméteressé válik a kereskedelmi és stratégiai tárolói kapacitás. Ilyen tartaléklehetõségekkel Magyarország, amely évente 13 milliárd köbméter gázt fogyaszt, kényelmes helyzetbe kerülhet – írja az amerikai lap tudósítója.








hirdet�s