Népszavazási konferencia – Patyi András: jogi szempontból könnyű népszavazást indítani

Budapest, 2015. szeptember 24., csütörtök (MTI) – Magyarországon jogi szempontból nagyon könnyű népszavazást indítani, ugyanakkor egyre nehezebb bonyolult társadalmi kérdéseknél egyértelműen és a tilalmakba nem ütközően megfogalmazni a népszavazási kérdést – mondta Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora egy csütörtöki budapesti tanácskozáson.

Patyi András, aki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke is, a népszavazásról rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján hangsúlyozta: Magyarországon a népszavazás már 25 éve a politikai és közjogi érdeklődés központjában áll. Mint mondta, fel lehet tenni a kérdést, hogy ennek mi lehet az oka, az egyik lehetséges válasz, hogy a képviseleti demokrácia, az elégedetlenség a választott Országgyűlés által létrehozott kormány teljesítményével szükségképpen vezet a népszavazásokhoz.

Mint mondta, kezdetektől fogva nyilvánvaló és több döntés megerősítette, hogy a népszavazás kiegészíti a képviseleti demokráciát.

Hozzátette: jogi szempontból nagyon könnyű népszavazást indítani ma Magyarországon, ugyanakkor van egy “intellektuális gát”, ez pedig a kérdések hitelesítése. Bonyolult társadalmi kérdéseknél nem egyszerű olyan kérdést megfogalmazni, amely egyértelmű, és nem esik az alaptörvényben megfogalmazott tilalom hatálya alá.

Paczolay Péter egyetemi tanár, az Európa Tanács Velencei Bizottságának tiszteletbeli elnöke előadásában arról beszélt, a bizottság szerint a közvetlen demokrácia gyakorlása kétségtelenül értéket jelent. Azt mondta, a volt szovjet tábor országaiban, az “új demokráciákban” sokkal nagyobb szerepük van a népszavazásoknak, mint a “régi demokráciákban”. A referendumoknak olykor még a képviseleti demokráciák által elfogadott törvényeket felülbíráló szerepük is van az “új demokráciákban”.

A bizottságnak a népszavazásokra vonatkozó helyes gyakorlatról szóló kódexéről szólva kiemelte: kifejezetten ellenzik a népszavazásoknál az eredményességi küszöböket. A részvételi küszöböt azért utasítják el – mondta -, mert az oda vezethet, hogy a választástól való távolmaradásra buzdítanak egyes résztvevők a kampányban, márpedig “szerencsétlennek” tartják, ha arra ösztönzik a választókat, hogy ne éljenek demokratikus alapjogukkal, a választójogukkal.

Azt pedig, hogy a választásra jogosultak meghatározott minimális százalékához kössék egy népszavazás sikerességét, azért utasítják el, mert – mint mondta – veszélyesnek tartják, ha a szavazók körében egyértelműen győz az egyik álláspont, és mégsem érik el a céljukat, mert nem érték el az egész választásra jogosult közösségen belül a minimális arányt.

A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon címmel rendezett konferenciát csütörtökön. A konferencián két szekcióban kilenc előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, megismerkedhetnek Ausztria, Szlovákia és Szlovénia szabályozásával, a magyar Alkotmánybíróság, a Kúria és az NVB szerepével a népszavazási kezdeményezések hitelesítésében.

A tanácskozáson részt vett mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Székely László biztos, az Alkotmánybíróság tagjai, ott voltak a Kúria bírái, az NVB tagjai, valamint a jogelőd Országos Választási Bizottság tagjai.

– MTI –



Sporthírek