Nemzetközi Energia Ügynökség: sok a probléma a magyar energiapiacon

Az energiahatékonyság- és biztonság, az ártámogatások és a piacnyitási reformok terén tárt fel problémákat a Nemzetközi Energia Ügynökség, amely kedden hozta nyilvánosságra az elmúlt négy évről szóló energiapiaci felülvizsgálatát. A tanulmány szerint Magyarországon nem érvényesül a piaci logika, ami csökkenti az energiahatékonyságot. Az energiabiztonsággal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy túlzott a gázfüggőség, mert csak egy forrásból, Oroszországból érkezik az ellátás.

Minden versenyt korlátozó intézkedés csökkenti az energiahatékonyságot – jelentett ki Calude Mandil, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) főigazgatója. Ilyen a magyarországi gázártámogatás is, amely csökkenti a fogyasztók árérzékenységét, és túlfogyasztásra ösztönöz. Ez pedig nem környezettudatos magatartás – tette hozzá.

Az ügynökség a piaci logikát tartja a legoptimálisabb energiaelosztási mechanizmusnak. Ezért fontos a Magyarországon júliustól életbe lépő teljes áram- és gázpiaci liberalizáció, azt azonban még nem látni, hogy a valóságban hogyan fog érvényesülni – fogalmazott a főigazgató. Az országon belül a legnagyobb terjesztők dominanciája érvényesül. Az MVM, E-on, Ruhrgas hármas ugyanis energiapiaci vásárlásaikkal akadályt gördítenek új versenytársak megjelenése elé. Megoldás lenne, ha növelnék a hazai hálózati összeköttetések számát – mondta Calude Mandil.

Az IEA tanulmánya szerint a magyar háztartások a nyugat-európai átlaghoz képest túl sokat fűtenek, és az ingatlanok kevésbé szigeteltek. Ezen felül az elavult erőművek a villamosenergia-előállításhoz akár ötven százalékkal is több tüzelőanyagot égetnek el, mint korszerűbb társaik.

A magyarországi stratégiai gáztároló megépítése jó lépés – húzta alá Claude Mandil -, ugyanakkor nem oldja meg az ország gázfüggőségét Oroszországtól. A tanulmány pozitívumokat is megemlít: a 90 napra elegendő vésztartalék professzionális szervezése segített abban, hogy több vészhelyzetet is gyorsan megoldjon az ország. Ilyen volt a 2005-ös amerikai Katrina hurikán, vagy a 2006-os gázkrízis utáni helyzet. Az ügynökség az energiafüggőség csökkentésének szempontjából üdvözölte a paksi atomerőmű kapcitásának bővítési tervét is.

Kérdésre válaszolva Claude Mandil, elmondta, hogy a Kék Áramlat, a Nabucco gázvezeték és a horvátországi LNG Terminál (gáztőzsde) is az egy forrástól való függőség csökkentését segítheti elő. Közülük a Kék Áramlat a Gazprom által szállított – Magyarország által eddig is vásárolt – oroszországi gázt hozná a térségbe, új útvonalon. A Nabucco és a horvátországi LNG tőzsde valódi alternatívát jelenthetnek, a jelenelgi orosz gázfüggőségre. Hátrányuk, hogy egyelőre mindkettő tervezési státusban van – közölte a főigazgató.

Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az IEA-tanulmány 2006-os adatokon nyugszik, azóta azonban változott a magyarországi gázártámogatás rendszere.








hirdet�s