Nemzeti Pedagógus Kar elnöke: „Őszinte tiszteletem a hermanos tanároknak”

Akt.:
Horváth Péter beszélgetni, tájékozódni érkezett Miskolcra
Horváth Péter beszélgetni, tájékozódni érkezett Miskolcra - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke Miskolcon járt, és a hermanos tanárokkal beszélgetett.

– Őszinte tisztelet illeti a Herman Ottó Gimnázium fellépését. Irigylem azt a bátorságot, ahogyan nyilvánosan mertek beszélni azokról a problémákról, melyek az ország minden állami iskoláját érintik – így kezdte beszédét Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki csütörtökön látogatást tett a Herman gimnáziumban, hogy találkozzon a tanári karral.

„Nem küldtek”

Mint közismert, a gimnázium tantestülete január 5-én hozta nyilvánosságra a közoktatás problémáját soroló nyílt levelét, miután arra nem kaptak választ se a Klik elnökétől, se a köznevelési államtitkártól.

Horváth Péter még a beszélgetés elején leszögezte: őt nem küldte Miskolcra senki. A pedagóguskar elnökeként az a feladata, hogy tapasztalatokat szerezzen az ország különböző iskoláiban, és a felmerülő problémákat továbbítsa az oktatás irányítóinak. Beismerte, a pedagóguskarnak nem sok lehetősége van az oktatás irányítóival szemben, mert az irányítóknak nem érdekük, hogy a kar erős legyen. Felhívta a figyelmet, akkor lesznek erősek, ha annak tagjai aktivitást mutatnak.

– A nyílt levélnek és a körülötte kialakult országos összefogásnak azonban van eredménye, az emberi erőforrások minisztere szombaton beszélgetésre hívott – jelezte.

Szakmai kérdések

A Herman gimnázium tanárai közül többen is kérdéseket tettek fel Horváth Péternek. Volt, aki megkérdőjelezte a pedagóguskar létjogosultságát, mondván, annak semmilyen jogosítványa nincs, csupán a tárgyalási lehetőség. Horváth Péter válaszában kifejtette: a szakszervezetek a dolgozók munkaügyi és a béreket érintő kérdésekben jogosultak fellépni, a pedagóguskar pedig a szakmai kérdésekben tárgyal. A kettőnek együtt kell működnie. A legfontosabb problémák között megemlítette a Klik „gyalázatosan rossz” működését és a pedagógus-életpályamodell visszás elemeit, a minősítések körüli ellentmondásokat, valamint a kerettanterv problémáit. Beszélt arról is, hogy felmérések szerint egy pedagógus 47–52 órát dolgozik hetente, ha minden előírt kötelezettségét elvégzi, ezzel szemben a köznevelési államtitkár azt nyilatkozta a napokban, hogy a pedagógusok átlagban 21 és fél órát dolgoznak hetente.

Hegyi Erika


Amihez nem kell pénz

Horváth Péter elmondta: tapasztalatai szerint olyan kérdésekben lehet eredményt elérni, melyekhez nem kell pénz. Bár azt érthetetlennek tartja, hogy a pedagógusok munkaidő-nyilvántartását miért nem vették ki a rendeletből, hiszen ehhez sem kellene pénz, és elég lenne, ha az igazgató igazolná, hogy az illető pedagógus elvégezte a feladatait.

– Hálás vagyok a Herman tantestületének. Levelükkel olyan hangulatpetárdát robbantottak, amivel elérték, hogy az oktatás irányítói figyeljenek a közoktatás gondjaira – mondta. (A Horváth Péterrel készített interjúnkat később olvashatják.)








hirdetés