Nemzeti gyásznap – 159 éve végezték ki a szabadságharc tábornokait

Félárbocra eresztik hétfőn, a nemzeti gyásznapon az ország lobogóját a Parlamentnél, az 1848-49-es szabadságharc kivégzett tábornokaira emlékezve. A nemzeti gyásznapon a közjogi méltóságok részvételével elhelyezik az emlékezés koszorúit a Nemzeti Pantheonban, az aradi vértanúk kivégzése napján Budapesten megölt egykori miniszterelnök, Batthyány Lajos mauzóleumánál, később pedig a Batthyány-örökmécsesnél lesz koszorúzás.

A nemzeti gyásznapon reggel kilenc órakor felvonják, majd félárbocra eresztik a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth téren. Délelőtt 10-kor a Nemzeti Panteon Fiumei úti sírkertjében a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság nevében a kijelölt képviselők elhelyezik a kegyelet és a megemlékezés közös koszorúját a Batthyány-mauzóleumnál, az aradi vértanúk kivégzése napján Pesten kivégzett egykori miniszterelnök emlékhelyét. Háromnegyed 11-kor pedig a Batthyány-örökmécsesnél lesz koszorúzás.

Az állami rendezvények miatt hétfőn kisebb forgalmi korlátozásokra is kell számítani a megemlékezések helyszínein. Vasárnap estétől már tilos parkolni – hétfőn éjfélig a Kossuth tér környékén az Alkotmány utcában, a Zoltán utcában és a Batthyány-örökmécses körül.

Az 1848-49-es szabadságharc 13 katonai vezetőjét Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, halálra ítélték és kivégezték. a tábornokokat kötél általi halálra ítélték, bár például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt. Az ő és három másik tábornok ítéletét végül kegyelemből golyó általi halálra változtatták. A kivégzések a bécsi forradalom első évfordulóján voltak, Aradon. Ugyanaznap, de Budapesten végezték ki Batthyány Lajos volt miniszterelnököt azon a helyen, ahol ma a Batthyány-örökmécses áll. Előzőleg, augusztus 22-én már felakasztották Ormai Norbert ezredest, később, október 25-én agyonlőtték Kazinczy Lajos ezredest.








hirdet�s