Német választások – Drezda nem dönt

Drezdában egyetlen egyéni képviselői mandátumért tartanak választásokat vasárnap. A magyarhoz hasonlóan vegyes német választási rendszer miatt azonban ez két-három képviselői helyet is jelenthet a német szövetségi törvényhozás alsó házában.

Nem ezen múlik, hogy a szociáldemokraták vagy a kereszténydemokraták tudnak-e kormányt alakítani. Arra ugyanis egyik nagy pártnak sincs még szövetségesével együtt sem esélye, akármi is lesz a drezdai választási forduló eredménye. Egyedüli megoldásnak továbbra is a nagykoalíció látszik.

A valódi tét, hogy a szociáldemokrata Gerhard Schrödernek sikerül-e ebbe az utolsó szalmaszálba kapaszkodva megmentenie kancellári székét, vagy be kell ismerni vereségét, és a kereszténydemokrata Angela Merkel lehet a Német Szövetségi Köztársaság első női kancellárja. Mindenesetre a parlmentnek legkésőbb október 18-ig össze kell ülnie és kormányfőt kell választania.

Drezdában a polgárok azért nem járulhattak szeptember 18-án az urnákhoz, mert az egyik jelölt, egy szélsőjobboldali, elhunyt.

Most Drezdán a világ szeme. A 42 éves Andreas Lämmel a konzervatív CDU jelöltje. A hajdani NDK harmadik legnagyobb városában nem keveredett bele a pártállami politikába. Pályafutását gyakornokként kezdte, mint tésztasütő a város egyik süteménygyárában. A német újraeegyesítés után kezdett el a politika iránt érdeklődni, a CDU-ba 1994-ben lépett be. Eddig tartományi szinten politizált.

A drezdai szavazók 40 százaléka a legutóbbi felmérések szerint bizonytalan, így Lämmel nem veheti kézpénznek az amúgy is a statisztikai hibahatáron belüli 2 százalékos előnyét a szociáldemokrata jelölttel szemben.

A szeptember 18-i választásokon az Angela Merkel vezette konzervatívok bár megnyerték a választásokat, Schröder minimálisra, alig egy százalékosra dolgozta le a szociáldemokraták hátrányát. Most csak három mandátum különbség van a két párt között. A választások éjszakáján mindkét vezető győztesnek kiáltotta ki magát.

A német szabaddemokraták és a zöldek is kijelentették, hogy nem hajlandók egy hárompárti koalícióban részt venni. A zöldek arra hivatkoznak, hogy kibékíthetetlenek az ellentétek a konzervatívokkal, a liberálisok pedig arra, hogy választóik kormányváltásra adtak nekik mandátumot, méghozzá a párt történetének talán legtöbbjét, így nem vesznek részt egy szociáldemokrata-zöld koalícióban.

Ezek után vált világossá, hogy nem marad más hátra, mint a nagykoalíció, amit a németek nagy része és az elit is támogat. A média inkább Merkellel szimpatizál és egyre inkább úgy tűnik, a kormány megalakításának egyetlen akadálya: Gerhard Schröder. Eddig két erdménytelen tárgyalást folytattak a nagykoalícióról, a következőt a drezdai választás utánra, jövő szerdára halasztották.

A patthelyzet a piacellenes Baloldali Párt sikere miatt alakult ki, amely 8,2 százalékos eredményével megakadályozza, hogy bármelyik oldal is többséget szerezzen kis szövetségesével. A populistának és szalonképtelennek tartott párttal senki sem hajlandó koalícióra lépni. A volt kommunistákból és átlépett szociáldemokratákból álló párt hét képviselőjét korábban a hírhedt NDK-s titkosszolgálattal, a Stasival való együttműködéssel, vagyis besúgói múlttal vádolta meg a Stasi-archívumokat kezelő hivatal vezetője.








hirdet�s