Nem vittek almát Veronába

Hazánk elmúlt évi 620 ezer tonnás termésével szemben idén 440–470 ezer tonna almával számolnak a szakemberek, bár az elhúzódó terméshullás miatt nagyon nehéz becsléseket végezni.

Az ország északkeleti tájegysége: Szabolcs-Szatmár-Bereg és szomszédos Hajdú-Bihar illetve Borsod-Abaúj-Zemplén érintő területe továbbra is meghatározó szerepet játszik a hazai termesztésben, csak megyénkben 220-250 ezer tonna alma vár szedésre.

Minderről az Alma Terméktanács keddi elnökségi ülésén esett szó az újfehértói kutató állomáson, ahol az is elhangzott: a tavasztól jellemző gyakori esőzés miatt varasodástól erősen fertőzöttek az ültetvények. Előfordul, hogy a gombabetegség a fa illetve a termés 70-80 százalékán pusztított, s ezzel tetemes mennyiségi és minőségi kárt okozott.

A termésnél csak a piaci lehetőségeket nehezebb megbecsülni. Az ipari alma átvétele 15 forint+áfával kezdődött el, az étkezési almánál viszont nagy a bizonytalanság. Európa több országában tavalyi készleteket dobtak pánikszerűen piacra, s ez túlkínálathoz vezetett. Jellemző, hogy Zala megyében Gala fajtára akadt vevő, de a felajánlott 22–23 eurócentért (azaz mintegy 55 forintért) Verona környékére kellett volna elszállítani. Nem is ütötték nyélbe a garantáltan ráfizetéses üzletet.

Az FVM szaktanácsosa, Bitsányszky Márton a szerveződés, a TÉSZ-ekben végzett munka jelentőségére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az uniós támogatások ezeken keresztül érhetők el.

– Nyéki Zsolt  –