Nem terjedt idén a sárgaság

Nincs ok az aggodalomra, de azért nem árt figyelniük a termelőknek
Nincs ok az aggodalomra, de azért nem árt figyelniük a termelőknek - © Fotó: Dreamstime
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A betegség elterjedési területe csak kismértékben haladta meg a tavalyit.

A Nébih szakmai irányításával idén is folyamatos felderítést végeznek az illetékes megyei kormányhivatalok a rendkívül veszélyes szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség jelenlétének felmérésére. Az eddigi felderítő munka tapasztalatai szerint a betegség elterjedési területe csak kismértékben haladta meg a tavalyit, új fertőzési gócot a vizsgálatok nem tártak fel.

Tavaly terjedt

A Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni Borvidék után 2017-ben a Neszmélyi, az Etyek-Budai és a Pécsi Borvidéken is azonosította a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget a Nébih referencialaboratóriuma. A Dunától keletre eddig szőlőből még nem, de vadon élő gazdanövényéből már kimutatták a kórokozót az Egri, a Mátrai és a Bükki Borvidéken, így ott is indokolt a fokozott óvatosság. Jó hír, hogy 2018-ban már megtorpant a terjedés, és nem mutatták ki új területeken.

A Nébih szakmai irányításával 2017-ben országszerte intenzívebbé vált az FD-fertőzés és fő terjesztője, az amerikai szőlőkabóca felderítése. A szőlőtőkék terméshozamát 20–50%-kal is csökkenteni képes karanténbetegség előfordulásának felmérésében a megyei kormányhivatalok szakemberei mellett külső szakértők is részt vettek.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség szőlőből történő laboratóriumi kimutatására a késő nyári-őszi időszak a legmegfelelőbb, mert ilyenkor a legnagyobb a kórokozó koncentrációja a levelekben. Az idei vizsgálatok eredményeként a Nébih referencia­laboratóriuma Zala megyei és a Pécsi Borvidékről begyűjtött levélmintákból mutatott ki fertőzést. Az újabb beteg tőkék a korábbi években azonosított fertőzött területek pufferzónájában találhatók. Az illetékes megyei kormányhivatalok a betegség felszámolására hatósági intézkedéseket rendelnek el, ideértve a növény-egészségügyi zárlat elrendelését a fertőzött tőkéktől számított 1 kilométeres körben, továbbá az összesen 4 kilométer sugarú, fertőzés miatt körülhatárolt terület meghatározását.

Számítanak a termelőkre

Az elhanyagolt szőlőültetvények potenciális fertőzési forrást jelenthetnek, ezért a Nébih számít a szőlő- és bortermelők tudatos és aktív közreműködésére a tünetek megjelenésének folyamatos figyelésében, a kabócák elleni növényvédő szeres védekezésben és az elhanyagolt ültetvények felszámolásában.

ÉM